Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 104. (Budapest, 2006)
"...köztetek van, akit Ti nem ismertek". Néhány aranyszál Boskovits Miklósnak Duccio Keresztelő Szent Jánosa kapcsán
Boskovits Miklós stiláris okokból gondolta, hogy képünk eredetileg a Maestàhoz tartozott. 49 Elképzelését a fizikai tényállás nem zárja ki, az ikonográfiái elemzés pedig kifejezetten alátámasztja. Több, mint valószínű, hogy a Szépművészeti Múzeum képe egykor Duccio Mottójának predellaképe volt. Eörsi Anna az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetének docense. JEGYZETEK 1 V. M. Schmidt, Keresztelő Szent János tanúságtételét ábrázoló, Duccio köréből származó festmény a Szépművészeti Múzeumban, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts 96 (2002), 149-156. A képről lásd A. Pigler, Katalog der Galerie alter Meister, Budapest, 1967, 197 (Duccio iskolája); Museum of Fine Arts Budapest. Old Masters' Gallery. A Summary Catalogue of Italian, French, Spanish and Greek Paintings, ed. V. Tátrai, London-Budapest 1991, 35 (ascribed to Duccio di Buoninsegna), M. Boskovits, rec. James H. Stubblebine, Duccio di Buoninsegna and His School, Princeton, 1979 and John White, Duccio. Tuscan Art and the Medieval Workshop, London, 1979, The Art Bulletin 64 (1982), 496-502; M. Boskovits, The Thyssen-Bornemisza Collection. Early Italian Painting 1290-1470, London 1990, 76. Schmidt 2002, 150 és 152. A szerző véleménye szerint a mű Ugolino di Nerio műhelyében készült, és egyetlen fennmaradt predellaképe egy Keresztelő Szent János-oltárnak. 5 2007. május 5-én Fáy András infravörös reflektográítal és mikroszkóppal vizsgálta meg a képet. Segítségét hálásan köszönöm. 4 K. Onasch, Liturgie und Kunst der Ostkirche in Stichworten, Leipzig 1981, 77; P. Hills, The Light of Early Italian Painting, New Haven-London 1987, 25-28; R. S. Nelson, Illumination, in The Oxford Dictionary of Byzantium, ed. A. P. Kazhdan, New York 1991, vol. 2, 986; R. Baxter, Chrysography, in Grove Art Online, Oxford University Press (2006), http://www.groveart.com . A technikáról lásd D. V. Thompson, The Materials and Techniques of Medieval Painting, Dover 1956, 198-203. 5 E. H. Gombrich, The Heritage of Apelles, in The Heritage of Apelles. Studies in the Art of the Renaissance II, London 1976, 3-18. 6 V. Lasareff, Early Italo-Byzantine Painting in Sicily, The Burlington Magazine 63 (1933), 283-284; O. Demus, Zwei konstantinopler Marienikonen des 13. Jahrhunderts, Jahrbuch der Österreichischen Byzantinischen Gesellschaft 7 (1958), 87-104; J. Stubblebine, Two Byzantine Madonnas from Calahorra, Spain, The Art Bulletin 48 (1966), 379; J. Polzer, Some Byzantine and Byzantinising Madonnas Painted during the Later Middle Ages, Part I, Arte cristiana 791 (1999), 83-90. 7 J. White, Duccio. Tuscan Art and the Medieval Workshop, London 1979, 23-24; II. Belting, The „Byzantine" Madonnas. New Facts about Their Italian Origin and Some Observation on
