Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)

Sedet ad dextram Maiestatis. Johann Mathias Kager ismeretlen rajzai

Az oltárterv rajzstílusa az 1600 körüli, Friedrich Sustris (1540 körül-1599) vezetésével működő müncheni művészkör 1603-ban Augsburgba költözött jelentős tagja, a festőként, rajzolóként, metszetelőkészítő rajzok szerzőjeként, miniatúrafestőként és építészként is igen tevékeny Johann Mathias Kager (1575-1634) kezére vall.

2 A művész Stuttgartban őrzött, Az Oltáriszentség imádása című rajzán például hasonló az alakok megformálása a vázlatos körvonalrajzzal, rokon arctípusokat figyelhetünk meg, és különösen két figura, a windsori rajz Rafael arkangyala, valamint a stuttgarti lap karddal és mérleggel a kezében, Mária jobbján lebegő Mihály arkangyala áll közel egymáshoz (46. kép).

3 Ugyancsak jól összevethető a windsori rajz Kager Budapesten őrzött oltártervével, amelyről Heinrich Geissler állapította meg, hogy a művész dillingeni Trónoló Krisztus szentekkel című, 1616—1617-re keltezhető festményéhez készült (47. és 48. kép).

4 A budapesti rajz szereplői, a Krisztust körülvevő tizenkét apostol és Keresztelő Szent János, valamint az alattuk kör alakban elhelyezkedő további szentek - közöttük a tizennégy segítő szent némelyike, Kristóf, Sebestyén, Balázs, György, Vitus és Erazmus - hasonlóak a windsori lap alakjaihoz, elsősorban sematikus arcvonásaik között figyelhető meg rokonság. A budapesti kompozíción az előtérben középen térdelő szent, illetve a windsori lapon Mihály arkangyal áhítattal felfelé tekintő arcának típusa különösen jellemző Kagerre. A windsori oltárterv előképe Johann Sadeler (1550-1600) azonos témájú rézmetszete lehetett, amely Antonio Maria Viani (1582-1632/35) kompozíciója után 1591-ben készült (49. kép).

3 A metszet témája a „Sédet ad dextrafm] Maiestatis" felirat alapján A zsidókhoz írt levélben szereplő jelenet: az Atya jobbján ülő, az angyaloknál feljebbvaló Fiút Isten minden angyala imádja (Zsid 1,3-6). A Szentháromság ábrázolásában Kager eltér az előképtől: Sadeler lapján Krisztus magasba emeli a jobbját, és ott hiányzik a rajzon látható világgömb. Az arkangyalok elhelyezése hasonló a két művön, de mozdulataik és külső megjelenésük eltérő. Kager kompozíciója nyitottabb: a metszeten a Szentháromságot és az arkangyalokat csak keskeny felhősáv választja el, a rajzon viszont a két csoport távolabb került egymástól. A windsori rajz a stuttgarti és a budapesti laphoz hasonlóan az 1610-es években készülhetett. Kager windsori oltárterve két további művel is szorosan összefügg: a művész ugyanezen témát feldolgozó budapesti rajzával és a Szentháromságot ábrázoló lauingeni oltárképével. A Szentháromság Máriával és három arkangyallal című budapesti vázlatot Gerszi Teréz Sustrisként publikálta, majd Heinrich Geissler vetette fel, hogy Kager korai rajza lehet, Suzanne Netzer viszont Johann Rottenhammernek