Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)
Egy különös szolgaszobor az Egyiptomi Gyűjteményben
istenség szobrocskáját foglalta magába; ez utóbbiról Nicholas Reeves bebizonyította, hogy modern kori hamisítvány. 39 Maga a tény, hogy a „pasa" kollekciójának egyes darabjai hamisnak bizonyultak, sem meglepőnek, sem rendkívülinek nem mondható, hiszen a 19. század közepére Egyiptomban már széles körben jellemző volt a hamisítványok helyi gyártása, melyek könnyedén utat találtak az európai piacokra is. 40 Elképzelhetőnek tartom, hogy a „pasától" származó fafigurák valójában azonosak azokkal a gyanús eredetű szolgaszobrokkal, amelyek közé a két londoni és a budapesti írnokszobrocska is tartozik. Nem kevésbé rejtélyes az sem, hogy mikor és miképpen érkezett a szobrocska Magyarországra, s jutott el ahhoz a műkereskedőhöz, akitől 1943 őszén, több egyiptomi tárgy ellenében végül a Szépművészeti Múzeumba került. A Berggasse 19. helyiségeiről készült fényképekről kiderül, hogy 1938-ban már csak a jelenleg Londonban őrzött két írnokszobrocska trónolt Freud dolgozószobájának polcán. Arra a kérdésre, hogy pontosan mikor került ki az alkotás Freud magángyűjteményéből, sajnálatos módon a Szépművészeti Múzeum archívuma sem ad választ: a tárgy előtörténetéről mindössze annyit jegyeztek itt fel, hogy Antal Zoltán műkereskedő szerint a szobor Sigmund Freud bécsi gyűjteményéből származik. 41 Nehéz elképzelni, hogy olyasvalaki, aki annyira erősen ragaszkodik régiségeihez, mint Freud, minden különösebb indok nélkül túladjon egy fáraókorinak hitt szobrocskán. 42 A lelkes ajándékozó hírében álló tudós talán egyik barátját vagy ismerősét lepte meg a három írnok egyikével, akitől a szobor egy harmadik személyhez vándorolt tovább. 4 ' Michael Molnár (London, Freud Museum) szerint nagyjából ugyanez történt az egyik Tanagra-szobrocskával is, amelyet Freud ugyan Albrecht Schaeffernek ajándékozott, de az Ausztriát elhagyó és pénzhiánnyal küszködő író a későbbiekben a szobor eladására kényszerült. 44 Csábító feltételezés, hogy a relikvia Ferenczi Sándor, a „magyar pszichoanalitika atyja" révén érkezhetett Bécsből Budapestre, Ferenczi ugyanis nemcsak tanítványa és barátja volt Freudnak, de osztozott régészet iránti lelkesedésében is. Változatos témákat érintő, kiterjedt levelezésükben az archeológia és a régiséggyűjtés is több ízben terítékre kerül, ám egy esetleges ajándékozásra a felek a legcsekélyebb utalást sem teszik. 4 ' Ráadásul, ha Freud 193 l-ben vagy 1932-ben vásárolta meg az írnokszobrocskákat, Ferenczi súlyos betegsége és korai, 1933-ban bekövetkezett halála kétségessé teszi, hogy a darab tényleg hozzá került volna. A Freudtól a Szépművészeti Múzeumig vezető út komoly hiátust jelent a szobor történetében, és csak remélni lehet, hogy újabb adatok napvilágra kerülésével ez az űr kitölthető lesz.
