Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)

Egy különös szolgaszobor az Egyiptomi Gyűjteményben

befeketedett. A guggoló alak fehér kötényt és a fülcimpákat szabadon hagyó fekete zsákparókát visel. Nagy szemét fekete kontúr emeli ki; a szemfehérje közepén fekete pont jelzi a pupillát. Az arc szembeötlő jellegzetessége az erőteljesen megmintázott homlok. Az írnok fejét kissé balra fordítja, jobb karját megemeli és könyökben behaj­lítja. A jobb kézfej csak vázlatosan kidolgozott: a hüvelyk- és mutatóujj között egy függőleges bemetszés húzódik, a középső és a gyűrűsujjat pedig egy vékony rovátka választja el jelzésszerűen. A szobor alsóteste hasábszerű. A Freud Museum másik írnokszobrocskáján a kuporgó pózban megörökített írnok jobb kezének hüvelyk- és mutatóujja között az íróecsetet modellező sztiluszt tartja (9. kép). 18 A többi ujjat behajlított állapotban ábrázolták. Bal karjának helyzete, illetve a törzs vízszintes bemetszésé egyértelműen utal arra, hogy eredetileg ehhez az alakhoz is tartozott egy írótábla. A guggoló írnok ágyékát fehér kötény, kissé balra fordított fejét a fekete zsákparóka fedi, mely alól kilátszanak a fülcimpák. A fehérre festett szemet fekete kontúr határolja, a pupilla szintén fekete. A fejtető meglepően lecsapott, a homlok előreugrik. A letört bal kart restaurálták. Az alsótest a többi írnokszoborhoz hasonlóan hasábszerű, a festés nagy felületen és kiváló állapotban maradt meg. A londoni Freud-szobrocskák határozottan cáfolják azt az elképzelést, mely szerint az ölében írótáblát, jobbjában sztiluszt tartó írnok alakja pusztán másodlagos átalakítás eredménye lenne. A szobrok felépítését meghatározó stílusjegyek közvetlen analógiáit - mint a hasábszerű alsótest, a megemelt, könyökben behajlított jobb kar, a leheletnyit elforduló tekintet és az írótábla csapolással való rögzítése - a sírmakettek írnokfigu­ráinak körében találjuk (5. és 6. kép). Ez a szolgaszobortípus először az Első Átmeneti Kor magtármakettjeiben jelent meg, és a korai Középbirodalom idejére az inspekciós jelenetek jellemző karakterévé vált. 19 Annak ellenére, hogy az ujjtartásban különbség figyelhető meg a figurák között - a budapesti és a Freud Museum 3279. számú szobrocskája jobb kézfején az ujjak behaj­lított, a Freud Museum 3282. számú figuráján kinyújtott állapotban vannak -, világos, hogy alkotójuk az író kéz hagyományos egyiptomi ábrázolásmódját tartotta szem előtt: a 3282. számú szobrocska példája alapján a hüvelyk- és a mutatóujj közti résbe erede­tileg sem egy Arp-pálca, hanem egy íróvessző került. 20 Az írnok szolgaszobrok döntő többségénél eltekintettek az ujjak részletes kidolgozásától, s magát az íróvesszőt egyszerűen a karok végébe fúrt lyukba illesztették oly módon, hogy a furat nagyjából az írnok hüvelyk- és mutatóujja közti területre essék. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom