Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)

Egy különös szolgaszobor az Egyiptomi Gyűjteményben

A budapesti és londoni szobrok összetartozását jelző stílusjegyek némelyike ugyanakkor teljesen idegen az írnok szolgaszobrok korpuszától, és kétségeket ébreszt a három figura eredetiségét illetően. Ezek a jegyek a fülcimpákat szabadon hagyó zsákparóka, a bal kar helyzete, a foltos festés, valamint az írótábla hátoldalát borító, értelmetlen jelekből felépülő felirat. Mindhárom szobrocska ugyanazt a rövid, fekete parókát viseli, amely alól kikandikálnak a fülcimpák. Ez a típus leginkább a sírtulajdonost mintázó, álló szobrok zsákparókájához hasonlít, amelynek egyik változata szabadon hagyja a fülcimpákat,

22 ám ezt - legjobb tudomásom szerint - a szolgaszobrocskák esetében sehol másutt, de az óés középbirodalmi magánszobrászatban is csak ritkán alkalmazták.

23 Jelzésértékű lehet, hogy míg a szedmenti Uadzsethotep-sírból származó szobrok között a sírtulajdonos 30 cm magas, lépő faszobra a fülcimpákat szabadon hagyó zsákparókát viseli,

24 addig a környezetében talált szolgaszobrokon kivétel nélkül a füleket is elfedő változat látható.

25 Szintén figyelmet érdemel a Freud-szobrocskák bal karjának pozíciója, mely alulról támasztja meg a részben az írnok ölén nyugvó írótáblát. Bármennyire életszerű is a mozdulat, hasonlót hiába is keresünk a sírmakettek írnok szolgaszobrocskáinál; ezek a figurák bal karjukat jobbjukkal párhuzamosan, a tábla felett tartják, magát a táblát pedig kizárólag a hasábszerű alsótest támasztja meg. A budapesti szobrot is jellemző kéztartás valójában a domborművek és falfestmények írnokábrázolásait másolja. A Louvre-ban található egyik mészkő relieftöredék például a „tanács (dídi.t) írnokát" mutatja jegyzetelés közben, amint baljával ferdén egy írótáblát (?) tart (10. kép).

26 Felvetődhet, hogy a magánsírok kápolnáinak könnyen hozzáférhető jelenetei inspirációs forrásként és mintaként szolgálhattak a hamisító számára, aki bizonyára tisztában volt azzal, hogy a vásárlók megtévesztésére alkalmas, jó minőségű hamisítványok készítése csak a téma alapos ismeretében és kimerítő tanulmányozás útján lehetséges. Az erősen megkopott budapesti szobrocska sárgás alapszíne, mely élesen elüt a gyűjtemény többi szolgaszobrától, már önmagában is atipikus, hiszen az egyiptomi művészeti konvenciók az okkert elsősorban a nők testszínével társították; bár kivételek, még ha csekély számban is, léteznek.

27 Látván a Freud Museum két másik írnokszobrát, amelyeken a festés lényegesen jobb állapotban maradt meg, valószínűnek tűnik, hogy a stukkóra először egy halványsárga alapozás került, amelyre nagy, szabálytalan foltokban vitték fel a téglavöröset, s ezáltal a szobrok ódon, elnyűtt megjelenést kaptak.

28 Természetesen az egyediség önmagában nem elég indok a hitelesség kétségbe vonására, ám a felsorolt jegyek az írótábla értelmetlen feliratimitációjával már kellő alapot