Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)

Egy különös szolgaszobor az Egyiptomi Gyűjteményben

hieratikus feliratának közlésével, a szöveg és a műtárgy közti viszony elemzésével egészíti ki a szoborra vonatkozó elsődleges publikációt. Az alábbiakban megkísérlem bemutatni, hogy az eleve írnokszobroknak készült, ámde hamis figurákhoz egy eredeti, középbirodalmi írótábla arányosan méretre vágott darabjait illesztették, és röviden kitérek arra a kérdésre is, hogy az egyiptomi régiségek, és kifejezetten eme három írnokszobrocska milyen szerepet tölthetett be a Freud-kollekción belül. SZOLGASZOBROCSKÁK A FREUD-GYŰJTEMÉNYBEN A gyűjtemény ma a londoni Freud Museumban tekinthető meg a Maresfield Gardens 20. szám alatt. Ebben a külvárosi, impozáns téglaépületben töltötte életének utolsó éveit a már nagybeteg tudós, miután 1938-ban, a náci hatalomátvételt követően Angliába emigrált. Freud könyvei mellett régiségeinek teljes kollekciójához is ragasz­kodott, holott a náci hatóságok tekintélyes összeget, ingóságai összértékének huszonöt százalékát követelték kiviteli illeték gyanánt. Sok más magángyűjteménytől eltérően a Freud-kollekció a tulajdonos halálát követően is egyben maradt, leszámítva azt a nyolcvan tárgyat, melyeket Anna Freud 1971-ben a bécsi Berggasse 19. alatti Freud Museumnak adományozott. A gyűjtemény gerincét vitathatatlanul a figurális alkotások képezik: szobrok és portrék tekintenek alá Freud rendelőjének és dolgozósz­obájának különböző pontjairól, és ismeretes, hogy az íróasztalt zsúfolásig megtöltő, ámde precíz sorokba rendezett műtárgyak az alkotó ember kimeríthetetlen inspirációs forrásául szolgáltak. A kétezer darabot meghaladó régiséggyűjtemény közel fele egyiptomi vagy egyip­tizáló alkotás, amelyek javarészt üveges vitrinekben pihennek. A dolgozószoba beren­dezését megörökítő fekete-fehér felvételeken, melyeket Edmund Engelman készített 1938-ban, egyéb plasztikák körében a budapesti darabhoz hasonló stukkós faszob­rocskák is láthatók az egyik vitrines szekrény tetején, illetve a szekrény feletti polcon." A példás rendben egymás mellett sorakozó figurák változatos testhelyzetük ellenére is homogén csoportot alkotnak, két írnokszoborban pedig a Szépművészeti Múzeum szolgaszobrocskájának közvetlen párhuzamait ismerhetjük fel. 16 A kezében írótáblát tartó írnok szobrocskája esetében a kuporgó írnokot mintázó figura bázisához faszeggel egy írótáblát rögzítettek, amelyet a bal kéz alulról megtámaszt (7. és 8. kép). 17 A has magasságában húzódó vízszintes bevésés a tábla tö­kéletes és biztos illeszkedését biztosítja, melynek hátoldalát a budapesti írótáblán már látott ügyetlen, modern jelutánzatok borítják. A tábla előoldala az olvashatatlanságig

Next

/
Oldalképek
Tartalom