Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)

Egy különös szolgaszobor az Egyiptomi Gyűjteményben

vonalában egy mély, vízszintes, V alakú bemetszés figyelhető meg. A szobrocska külseje meglehetősen elnyűtt, kopott, a festés csak nyomokban maradt meg. A testet ért sérüléseket több helyen gipszes kitöltéssel javították, a letört bal kezet már a múze­umban ragasztották meg. 5 A kuporgó alak lábai és alteste egy hasábszerű bázist képez, amelyen eredetileg egy faszeggel hozzáerősített kisméretű fa írótábla nyugodott. A későbbiekben a táblát különválasztották a szobortól, és önálló darabként vették nyilvántartásba (3. kép). 6 A figura megjelenésében a szolgaszobrokra jellemző kompozíciós elvek tükrö­ződnek: az egykorú halotti szobrok szigorú frontalitása itt nem, vagy csak részben érvényesül; a végtagok helyzetét egyedül a szobor által végzett cselekvés határozza meg; a testarányok torzak, a részletek többnyire elnagyoltak. 7 A szembeötlő „madár­csőrszerű" profil, a hatalmas, tágra nyílt szemek, valamint az alsótest hasábszerű megfogalmazása alapján Dobrovits a művet all. dinasztia korára, a Kr. e. 2040-1989 körüli időszakra keltezte, 8 és rámutatott arra, hogy „a szobrocska nem volt önmagában álló alkotás, hanem csoportozat része", azaz többedmagával valamely munkafolyamat tipikus mozzanatait idézte fel.'' A szobor testén éktelenkedő durva megmunkálási nyomokból a szerző arra következtetett, hogy a szolgaszobrot „modern időkben hozzá nem értő restaurátorok írnokszoborrá egészítették ki" oly módon, hogy térdéhez író­táblát erősítettek; e célból a bázisba egy csaplyukat fúrtak - amitől a bázis hosszanti irányban végigrepedt -, és a törzset a has vonalában mélyen bevésték. 10 Ekkor készül­hetett a stukkózott írótábla hátoldalát borító ügyetlen, értelmetlen jelekből álló felirat is, amely bár óegyiptomi jeleket imitál, mégis bizonyosan modern alkotás (4. kép). 11 Dobrovits szavaival élve a kis figura átalakítása előtt egy „munkafelügyelőt ábrázolt, aki munkásait gyorsabb tevékenységre buzdítja, nekik utasításokat ad"; 12 jobb kezében pedig ennek megfelelően státuszának jelvényét, a botot (értsd hrp-pá\cát) tarthatta. A munkafelügyelő, a helyi adminisztráció egyik kulcsfigurája valóban gyakori szereplője a magtár-, vágóhíd- és egyéb inspekciós jeleneteknek, 13 alakját azonban következe­tesen álló, alkalmasint a munkások fölé magasodó férfiként ábrázolták. Tekintettel arra, hogy a budapesti szobrocska guggoló testhelyzete ellentmond egy jól definiált típus hagyományos ábrázolásmódjának, kétségek támaszthatók a fenti értelmezés helyességét illetően is. 14 Jelen dolgozat egyrészt a londoni Freud Museum két, a budapesti darabbal gene­tikus kapcsolatban álló plasztikájának ismeretében vizsgálja felül a Szépművészeti Múzeum szolgaszobrocskájának egyedi vonásait, másrészt a figurához tartozó írótábla

Next

/
Oldalképek
Tartalom