Kárpáti Zoltán - Liptay Éva - Varga Ágota szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 101. (Budapest, 2004)
Protomé-díszes bronzhydria
ban található, a 630-600 közötti évekre keltezett hydria áll hozzá legközelebb. 17 A díszítetlen talp néhány párhuzama Olympiából ismert. 18 Az eredményt más, formai és stilisztikai érvek alapján ugyanerre az időszakra datálható hydriák is megerősítik. 19 Mindenképpen utalni kell arra, hogy a rendelkezésre álló emlékanyag szűkösségét tekintetbe véve kronológiai fejlődési sor csak kísérletképpen vázolható fel, és további korrekcióra szorul majd. Ezen felül a vázaforma mellett természetesen mindig figyelembe kell vennünk a díszítés stílusvonásait is. A díszítés Legelőször a hydria szájperemét díszítő emberi protomék keltik fel a figyelmet. Egyelőre nem ismert egyetlen további hydria sem, amelyet ezen a helyen emberi protomék díszítenének. A vázának ezen a részén rendszerint - főként a legkorábbi példányokon - állatprotomékat, oroszlán- vagy kosfejeket találunk. 20 Ha arra a kérdésre keresünk választ, vajon hogyanjutott eszébe a bronzmüvesnek erre a helyre emberi protomékat tenni, a márvány perirrhantérionokra gondolhatunk, amelyeket a 7. század második felétől kezdve nagy számban készítettek Lakóniában, és exportáltak is. 21 Ezeken találhatók olyan nőalakok, amelyek fejükkel medencét támasztanak alá. Egy Isthmiából származó példány különösen érdekes ebben az összefüggésben, mivel rajta stílusuk tekintetében is hasonló női fejeket láthatunk, amelyek ráadásul kosfejekkel váltakoznak (36-38. kép). 22 Ugyanezen a tárgyon megvannak az oroszlánok is. Közismert, hogy a nőalakok által tartott tál edénytípusát kisebb 7 A hydria ma a Steinhardt gyűjteményben található, és egy újabb restaurálás időközben alaposan tönkretette. Jobb állapotában készült illusztrációját lásd Stibbe 2004 (9. j.), 8-12, no. 10, figs. 15-25. 8 W. Gauer, Die Bronzgefásse aus Olympia, Bd. 1, Olympische Forschungen, Bd. 20, Berlin - New York 1991, Nr. Hy 1, Abb. 26,3, Nr. Hy 57, Abb. 28,8, Nr. Hy 63, Abb. 28,4, Nr. Hy 65, Abb. 28,5. 9 Nem mindig egyszerű eldönteni profilrajzok hiányában, hogy egy töredékes vagy épen megőrződött hydria a korábbi vagy a későbbi csoportba tartozik-e. A régebbiekhez sorolnám az ún. „kacsafejes hydriákat" (Stibbe 2004 [9. j.] 24-26, 34, nos. 41-47) és a „Telestas előtti hydriák" némelyikét (ibid., 8-15, 32, nos. 10-17), a későbbi csoportba a díszes nyelű hydriák némelyikét (ibid., 19-23, 33 sk., nos. 30-40). 10 Oroszlánprotomék találhatók a Rosenbaum-hydrián, Stibbe 1994 (7. j.), 90, fig. 6; id., 2004 (6. j.), figs. 30—31; id., Frauen und Löwen, Jahrbuch des Römisch-Germanischen Zentralmuseums Mainz 43 (1996), Taf. 29,3-4, 33,3, 34,1. Kosprotomékról lásd Stibbe 2004 (9. j.), 10, flg. 17, 11, flg. 22-24. !1 Erről utoljára S. Widt, Zum figürlichen Schmuck archaischer Gerätuntersätze, in Bathron. Beiträge zur Architektur und verwandten Künsten für Heinrich Drerup zu seinem 80. Geburtstag, Saarbrücken 1988, 419-433; J. Burr Carter, Isotopic Analysis of Seventh Century B. C. Perirrhanteria, in Classical Marble Geochemistry, Technology, Trade, ed. N. Herz-M. Waelkens, Kluwer 1988, 419-431; H. Butzer Felleisen, Archaic Stone Perirrhanteria with Caryatid Supports and the Colaeus Dedication at Samos, American Journal of Archaeology 94 (1990), 302; A. Mallwitz-K. Herrmann, Olympiabericht 9 (1994), 140-171; X. Arapojanni, Ein archaisches Perirrhanterion aus Phigalia, Mitteilungen der Deutschen Archäologischen Instituts, Athenische Abteilung 111 (1996), 65-79; G. Bieg, Der Bronzekessel aus dem späthallstattzeitlichen Fürstengrab von Eberdingen-Hochdorf (Kr. Ludwigsburg) . Griechische Stabdreifiisse und Bronzekessel der archaischen Zeit mit figürlichem Schmuck, Hochdorf, Bd. 5, Stuttgart 2002, 15. 12 M. C. Sturgeon, Isthmia, Sculpture 1: 1952-1967, Princeton 1987. pl. 1.
