Kárpáti Zoltán - Liptay Éva - Varga Ágota szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 101. (Budapest, 2004)

Protomé-díszes bronzhydria

Rendelkezésünkre áll egy kronológiai szempontból döntő jelentőségű sírlelct Capuából.

13 Két, ott talált hydriára hasonló formai sajátosságok jellemzők, mint a két Budapesten őrzött hydriára. Az egyiknek, melyre a továbbiakban 1. számú hydriaként utalunk (34. kép), lefelé kihajló, széles szájpereme van, a másiknak, a 2. számú hydriának (35. kép) keskeny, tömör, háromszög keresztmetszetű alakban végződő pereme. Az első váza nyaka széles, a másodiké szűk. Az elsőt korábbinak, a másodikat későbbinek tekinthetjük.

14 A sírlelet meglehetősen pontos keltezést tesz lehetővé: az első hydria a 7. század utolsó évtizedében, a második a 6. század első évtizedében keletkezett.

15 Ha most azt a két hydriát vetjük össze egymással, amelyeket korábbinak tartunk (a budapesti új hydriát, valamint a capuai 1. számú hydriát), megállapíthatjuk, hogy mindkettőnek díszítetlen, kiugró, viszonylag széles szájpereme van; mindkettő nyaka széles, a válltól felfelé konkávan kihajló; mindkettőnek vastag függőleges füle van, amely rövid ívet ír le a válltól a szájperemig. Különböző azonban a két váza szájperemének felépítése: a capuai 1. számú vázán a peremszegély keskenyen lehajlított, a budapesti hydrián vaskos, háromszög keresztmetszetű. Szintén különbség mutatkozik a vízszintes fülek kialakításában, a capuai 1. számú vázán a fogó szögletes, míg a budapesti hydrián pedig hengeres formájú. Hasonlítsuk össze ugyanígy a két későbbi, az ártándi és a capuai 2. számú hydriát. Mindkét tárgy szájpereme díszítetlen, vaskos háromszög keresztmetszetű, az ártándinál azonban alul meghosszabbított. A vázák nyaka viszonylag keskeny és csaknem egyenes vonalban emelkedik a váll fölött, csupán a magasság felétől szélesedik ki, és mindkettőnek viszonylag karcsú függőleges füle van, amely szélesebb ívben kanyarodik a válltól a szájperemig. Különbség figyelhető meg a vízszintes füleknél: az ártándi hydrián ezek szögletesek, a capuai 2. számú vázán hengeres alakúak. Az összevetések eredményeként megállapíthatjuk, hogy a két hydriapár közti egyezések megfelelnek a kronológiai sorrendjüknek. A két korábbi váza a perem, a nyak és a függőleges fül tekintetében elegendő rokonságot mutat ahhoz, hogy azonos időszakra keltezzük őket; ugyanez mondható el a két későbbiről is. Különbségek mindenekelőtt a szájperem és a vízszintes fülek formájában fedezhetők fel: ezeken a pontokon vegyesen jelennek meg a korábbi és a későbbi hydriák jellegzetességei. Úgy tűnik, nem lehet nagy az időbeli távolság a két pár között. A két capuai hydria keltezése már előre jelezte a jelentéktelen időbeli különbséget. A két korábbi hydria ennek alapján a 7. század végére, a két későbbi a 6. század elejére datálható.

16 A budapesti hydria test- és talpformájához kevés párhuzam található. Az ártándi hydria testformája karcsúbb, vagyis későbbi típusú. Formáját tekintve egy New York13 Lásd Stibbe 2000 (6. j.), 4-16. 14 Ibid., 9-11. 15 így vélte már a két hydria első publikálója is, lásd Johannowsky 1980 (9. j.), 450. 16 Stibbe 2000 (9. j.), 9-10. és a 19. jegyzetben már utaltam a capuai 1. számú hydria és az ártándi hydria hasonlóságára, egyszersmind feltételeztem a kettő között itt kimutatott kronológiai eltérést is. Egyébként a két vázapár keltezésére itt javasolt feltevés csak lehetőségként kezelendő. Nagyon is lehetséges például, hogy az első hydriapár keltezésével vissza lehet menni egészen a 7. század első feléig.