Kárpáti Zoltán - Liptay Éva - Varga Ágota szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 101. (Budapest, 2004)

Protomé-díszes bronzhydria

ÉRTÉKELÉS A forma A fentiekben leírt formai jellegzetességeket érdemes összevetni más, jó állapotban megmaradt hydriák sajátosságaival. Jó párhuzamnak tűnik egy szintén Budapesten őrzött bronzhydria, amelyet 1956-ban a Kárpát-medencében, a magyar-román határ közelében fekvő Ártánd melletti szkíta fejedelmi sírban találtak (27. kép).

9 A hydria viszonylag jó állapotban maradt meg, csupán a talpa hiányzik, amely azonban nagyjából rekonstruálható az edény alján maradt lenyomata alapján (28. kép). A váza válla és nyaka töredékes, de belső faállvány segítségével a megfelelő helyre lehetett rögzíteni őket. Az eredmény megbízhatóan adja vissza az edény formáját (29. kép).

10 Az újonnan szerzett hydriához viszonyítva az ártándi hydria szájpereme szélesebb, nyaka keskenyebb, testszélessége kisebb.

11 Függőleges füle karcsúbb és szélesebb ívet ír le (30-31. kép), vízszintes fülei pedig nem kerek keresztmetszetűek (32-33. kép): elülső oldaluk lapos és bekarcolt vonalak díszítik. Végeiken az új hydrián látható „primitív", vésett díszítés helyett plasztikusan kiképzett kacsafejek találhatók. Ezeket az eltéréseket kronológiai szempontból értékelhetjük, és ennek alapján azt állíthatjuk, hogy az ártándi hydria később keletkezett. A következőkben megvizsgáljuk, hogy alátámasztható-e ez a feltevés további érvekkel.

12 9 Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz. 60311 ; lásd J. Gy. Szilágyi, Le rayonnement des civilizations grecque et romaine sur les cultures périphériques, Huitième Congrès international d'Archéologie Classique 1963 (1965), 386 sk., pl. 91,2; M. Párducz, Graves from the Scythian Age at Ártánd, Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 17 (1965), 137 skk., fig. 3, pis. I—III; P. Alexandrescu, Studii clasice 8 (1966), 207 skk.; Szilágyi J. Gy. - Szabó M., Antik művészet a debreceni Déri Múzeumból és más magyar gyűjteményekből, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts 46-47 (1976), 146-148; W. Johannowsky, Bronzi arcaici da Atena Lucana, La parola del passato 195 (1980), 450 sk.; Cl. Rolley, Les vases de bronze de l'archaïsme récent en Grande Grèce, Naples 1982, 34 sk., 99; M. Herfort-Koch, Archaische Bronzeplastik Lakoniens, Münster 1986, 17, 82, Nr. K 10, Taf. 2, 3; CM. Stibbe, Archaic Bronze Hydriae, Bulletin antieke beschaving 67 (1992), 6, 53, no. A 2; id., Lakonische Bronzgefässe aus Capua, Antike Kunst 43 (2000), 9-10, Abb. 4; id., The Godess at the Handle, Bulletin antieke beschaving 79 (2004), 24, 34, no. 46; Shefton 2000 (6. j.), 21-24, figs. 9a-d; id.. Contacts between Picenum and the Greek World to the End of the Fifth Century R. C. Imports, Influences and Perceptions, in / Piceni e I 'Italia medio-adriatica. Atti del XXII Convegno di Studi Etrischi ed Italici (Ascoli Piceno/Teramo/Ancona) 9-13 aprile 2000, Pisa-Roma 2003, 320 sk.; id., The Grächwil Hydria. The Object and Its Milieu beyond Grächwil, in Die Hydria von Grächwil. Akten. Internationales Kolloquium anlässlich des 150. Jahrestages der Entdeckung der Hydria von Grächwil, Bern 12-13 Oktober 2001, Hrsg. A. M. Guggisberg, Bern 2004, 36-37, Abb. 6. 10 Köszönettel tartozom dr. Kemenczei Tibornak, a Magyar Nemzeti Múzeum volt osztályvezetőjének, aki engedélyezte számomra az ártándi hydria tanulmányozását, fényképezését és lerajzolását. 11 A test 38 cm-es átmérője máshogy aránylik a teljes, 43,6 cm-es testmagassághoz, amelyhez még hozzá számítandó az elveszett edénytalp legalább 1 cm-es magassága. 12 Korábban az ártándi hydria keltezését a szkíták kárpát-medencei megjelenésének időpontjával (570-560 körülnél nem korábban) összefüggésben állapították meg, lásd Párducz 1965 (9. j.), 137. Ez a kormeghatározás azonban időközben helytelennek bizonyult, mivel a szkíták már a 7. század során megtelepedtek a Kárpát-medencében: lásd T. Kemenczei, Beiträge zur Frage des Anfangs der Skythenzeit auf der ungarischen Tiefebene, Folia Archeologica XLVIII (2000), 50-53; id., Beiträge zur Schmuckmode der Alföldi-Gruppe skythischcr Prägung, Folia Archeologica 49-50 (2001-2002), 29-73. Az ártándi hydria tehát már a 7. század utolsó negyedében egy szkíta fejedelemsír mellékletei közé kerülhetett.