Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 100. (Budapest, 2004)

Egy flamand ikonográfiái típus megjelenése az itáliai quattrocentóban. Megjegyzések Eszláry Éva tanulmányához

GRÓF FORRAY IVÁNNAK EMLÉKET ÁLLÍTÓ SZOBROK TÖRTÉNETÉHEZ A Szépművészeti Múzeum 19. századi szoborgyűjteményének feldolgozása

1 során vált világossá, hogy tisztázatlan kérdések kapcsolódnak ahhoz a gr. Forray Ivánt (Soborsin/Arad vm. 1817 - Bécs 1852) ábrázoló mellszoborhoz, mely 1943ban egyfajta „profiltisztítás" után került az „Országos Magyar Történeti Múzeumból' a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe.

2 A leltározás alkalmával készült bejegyzés az alkotót tekintve egyrészt meglehetősen bizonytalanul fogalmaz - „Külföldi szobrász a XIX. sz. közepéről" -, másrészt kísérletet tesz a szobor hátoldalán fennmaradt kopott felirat feloldására „C....Slepinilg J. 1853". E tanulmányban azt a homályt kíséreljük meg eloszlatni, mely ezen darab (46. kép) provenienciáját, születési körülményeit és a Forray-portrékhoz való viszonyát övezi. A felkutatott források pedig új meghatározását adták végül egy másik, eddig ismeretlen személyt ábrázoló férfiportrénak is. Forray Iván gróf, a haladó nézeteket valló arisztokrata

3 rövid életének egyik legfontosabb eseménye volt az 1842-ben tett itáliai, máltai, egyiptomi és szíriai utazása, amelynek helyszíneit, élményeit, tapasztalatait a korszak „jó" szokása szerint naplófeljegyzésekben és akvarellvázlatokon örökítette meg. Nem volt felfedező ugyan, de ezen írásos és képi emlékeknek köszönhető, hogy műkedvelő festőként megemlítik a művészettörténeti szakirodalom lapjain, elsősorban mint aki „a Kelet romantikáját képzőművészetünkben felfedezte",

4 emellett személyét a nagy utazókkal foglalkozó szakirodalom is számon tartja Afrika, illetve Egyiptom magyar utazóinak sorában.

5 1 A kutatást az OTKA támogatásával végeztem (T 020986. szám). 2 Ltsz.: 8368.U, bronz, magassága talapzattal: 70 cm. A talapzat felirata elől: „Gróf Forray Iván". 3 A pesti egyetemen jogi tanulmányokat folytatott. 1839-től előbb a horvát tartománygyűlésen, később a pozsonyi országgyűlésen hívta fel magára a figyelmet. 1847-ben nyerte el a grófi rangot. 4 Művészeti Lexikon. Szerk. Zádor A. - Genthon I. II. kötet, Budapest 1966, 101. A romantika korának megfelelően orientalista szellemben, a keleti utazásai során készített egzotikus rajz- és akvarell tanulmányai utóbb itthon „néprajzi" ihletésű további akvarellek készítésére, sőt jelmezes kosztümök, díszletek „tervezésére" is ihlették, ezek közül időnként fel-felbukkan egy-egy a műkereskedelmi aukciókon is. 5 A gróf egyiptomi útjának értékelésével, az úti album történeti érdekességű lapjainak elemzésével Gaboda Péter foglalkozik, egyúttal itt köszönöm meg neki, hogy Forray személyére a figyelmemet felhívta.