Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 99. (Budapest, 2003)
A 2003. ESZTENDŐ - KIÁLLÍTÁSOK
emberi otthon, hivatal berendezései vagy a reprezentáció eszközei - mégis felismerést és nemes élményt biztosítanak a társaságukkal. Az utolsó nagy csarnokberendezés az eddigi terveket követve a Román Csarnokban, annak helyreállítása után ölthet új formát. Ez a leginkább historizáló nagy téralkotás, belső folyosóit leszámítva teljesen kifestett falfelületű tér, amely palotakápolna hatását kelti. Secco falképeit helyre fogják állítani. Árkádjai alatt éppen hogy elfér egy szellemes, alig észrevehető installációs biztonsági rendszerben az 1500 előtti itáliai táblakép együttes mintegy 100 darabja (17 oltár felvonultatásával!), és a középső térben egykori oltár- és szoborcsoport rekonstrukciók elhelyezése is lehetséges. A képtár első emeletén pedig felszabadulhat majd annyi hely, hogy a ma még nagyon zsúfolt Dózsa György úti szárny előbb, majd azt követően a középső tömb második emelete is felszabaduljon az állandó szobor- és képkiállítások számára. M. M. 150 ÉVE SZÜLETETT PULSZKY KÁROLY (1853-1899) 2003. november 11 - 2004. március 30. A kiállítást rendezte: Papp Katalin Sebastiano del Piombo (Velence, 1485 körül - Róma, 1547) Férfiképmás, 1515 körül (46. kép) Nyárfa, olaj, 115x4 cm Ltsz.: 1384 A festményt Pulszky Károly 1895. november 41-én vásárolta a Szépművészeti Múzeum számára Milánóban, a Sambon cégnél tartott árverésen 141.750 líráért. A kép a modenai hercegi képtárba Aresi gróf tulajdonából került. Ott Sebastiano del Piombónak tulajdonították, amikor I. Francesco d'Esté megszerezte: később a modenai képtárban mint Raffaello önarcképét tartották nyilván. Aztán 1797-ig Luigi Cerretti modenai íróhoz, 1808-ban pedig Antonio Scarpa tanárhoz, Páviába került. Utóbbi örökösei Motta di Livenziában őrizték. A Scarpa-gyűjtemény e darabja Raffaello Antonio Tebaldeo római költőről készült arcképeként került árverésre. Az ábrázolt nem Tebaldeo, sejtelmünk sincs, ki lehet. Talán az segíthet valamit, hogy Aresi gróf tulajdonában volt; talán a háttér lovasa alapján, vagy a hídból asszociálható neveken lehet elindulni (Cavalli?, Da Ponte?). Mindez azonban spekuláció. Nincsenek „szárnyas szavaink", melyek a kép csodájához, Mona Lisa e szellemi fivéréhez méltók lehetnek. 2 M. L, 2 A festmény ismertetése megjelent: Pulszky Károly emlékezete (szerk. Mravik, László), Budapest 1988, 104, kat. 377.
