Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 99. (Budapest, 2003)
„Drótozni, fotózni." Megjegyzések az ókori edények egykorú javításához
„DRÓTOZNI, FOTÓZNI" MEGJEGYZÉSEK AZ ÓKORI EDÉNYEK EGYKORÚ JAVÍTÁSÁHOZ Az Antik Gyűjteményben tizenhat olyan váza vagy edénytöredék található, amelyen a szakirodalomban ókorinak tartott kerámiajavítási módszer nyomait lehet megfigyelni: törésfelületek közelében lévő furatokat, vajatokat, vagy mindkettőt. (L. Függelék.) Az ismert javított vázák alapján az ókori, égetés utáni kerámiajavítás 1 művelete a következőképpen rekonstruálható. 2 Az edény összeillesztendő törésfelületeit lecsiszolták, majd a törés két oldalán furatpárokat készítettek, amelyeket olykor vájatokkal kötöttek össze. A töredéket a helyére illesztve fém rögzítőelemet (ólom vagy bronz 3 ) helyeztek a furatokba, illetve a vájatba. 4 Ezután szigetelték a törésfelületek illesztését 5 és retusálták a rögzítőelemeket. 6 A megsérült edényeket - gyakorlati és esztétikai szempontokat is figyelembe véve - többféle módon javíthatták. Köszönettel tartozom Nagy Árpád Miklósnak, Szabó Miklós, Szilágyi János György és Török László professzoroknak, akik értékes tanácsaikkal segítették munkámat. 1 Az égetés előtti javítás jelenségét ezidáig csupán egyetlen geometrikus-kori edény esetében írták le részletesen (Papadopoulos, J.K., Hesperia 67 [1998] 109-123), ezért erre itt nem térek ki. 2 A módszerhez 1. Noble, J.V., The Techniques of Painted Attic Pottery, New York 1965, 94; Vos, M.F., OudhMed 62 (1981) 33-35; Elston 1990; Hemelrijk, J.M., A closer look at the potter, in Looking at Greek Vases (szerk. Rasmussen, T. - Spivey, N.), Cambridge 1991, 254-255; Cook, R.M., Greek Painted Pottery, London 1992, 240; Pfisterer-Haas, S., Wenn der Topf aber nun ein Loch hat... Restaurierung griechischer Keramik in Antike und Neuzeit. Sonderausstellung im Antikenmuseum der Universität Leipzig vom 13. Mai bis 9. August 1998, Leipzig 1998; Pfisterer-Haas 2002. 3 Nem tudni, hogy valóban bronz volt-e. Erre vonatkozó természettudományos elemzést tudomásom szerint még nem végeztek. Az egyszerűség kedvéért azonban a szövegben a 'réz-ötvözet' kifejezés helyett a bronzot használom. 4 Ennek módjáról 1. alább. 5 A szakirodalomban fenyőgyantát, tojásfehérjével kevert kerámiaport, illetve szurkot említenek szigetelőanyagként, használatukra azonban nincs bizonyíték. Noble, i.m. (2.j.) 94; Hemelrijk, i.m. (2.j.) 254; Hampe - Winter 1965, 19 és 198. 6 Elston 1990, 53. Valószínűleg az edény színéhez hasonló festékkel kenték át a fémelemeket és a furat töredezett szélét, hogy beleolvadjanak az edény felületébe. Jó példa erre egy Syroson, Kastri akropolisán talált nagyméretű, kézzel formált, vörös színű edény töredéke, amelyet a korakykladikus korra kelteztek. (Athén, Nemzeti Múzeum, ltsz.: 5240.) Az edény oldalán lévő sérült részt poncolt díszítésű ólomlappal fedték el (mérete kb. 6x6x6x5 cm), amelynek felülete ugyanolyan vörös, mint az edényé. Nagy valószínűséggel vörös okkert használhattak festékként. Ugyaninnen kerámiajavításhoz használt ólomkapcsok és -lapok kerültek elő, valamint vörös okkerfesték maradványai. L. Gale, N.H. - Stos-Gale, Z.A., RSA 76 (1981) 211, 34.t.
