Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 98. (Budapest, 2003)
Pataikosz vállain sólymokkal
Éppen ezért a következőkben áttekintem azokat a változásokat, melyek befolyásolták ennek az amulett-típusnak az alakulását, egyes elemeinek formai és tartalmi módosulását. A KROKODILON ÁLLÓ PATAIKOSZOK KIALAKULÁSÁNAK IDŐSZAKA A krokodilokon álló Pataikoszoknak az Újbirodalom idején lényegében egyetlen kompozíciója készült jelentéktelen stiláris eltérésekkel. 6 Többnek lelőhelye is ismert: Eszna, 7 Abüdosz 8 , Gurob 9 és Szemna 10 ásatási publikációiban tettek közzé egy-egy példányt. Az ásatási kontextusok alapján egyértelművé vált, hogy a típus az Amarna Kor előtt alakult ki, és ikonográfiái változás nélkül készítették még a 20. dinasztia idején is. Bár a lelőhelyek elég távol esnek egymástól, az egyes darabok megformálása teljesen egységes: az arc hosszúkás, a test tömzsi és a szájból kilógó kígyók kétoldalt bajuszszerűen lógnak, kidomborodásuk kifejezetten hangsúlyos. A fejtetőn a skarabeusz erőteljesen kiemelkedik. A törpe kezeiben kést vagy tollat tart, két krokodilon áll és néha mellén széles wzeA-gallért visel. Teste mögött hátpillér emelkedik, amelyeken Atum neveinek kriptográf feliratai találhatóak, a tarkó mögött pedig függesztőfül. A talp alján különböző jelek láthatóak, amelyek szintén Atumra vagy Amonra utalnak trigramma és más jelcsoportok segítségével. A közös vonások alapján bizonyosnak látszik, hogy a típushoz tartozó ismert újbirodalmi Pataikosz figurák kialakulásához azonos ősminta szolgált alapul. Ugyanakkor a darabok között fennálló hasonlóságok ellenére is nyilvánvalóak az eltérések, ami több sorozat meglétét teszi bizonyossá. Minthogy a gallért ritkán ábrázolták 11 - az őstípuson valószínűleg nem volt. A mell vonalának hangsúlyozása általános lehetett. 6 Győry, H., Über die Patäken-Amulette im Neuen Reich, in Das Alte Ägypten und seine Nachharn, Festschrift zum 65. Geburtstag von Helmut Satzinger (szerk. Hasitzka, M.R.M. - Demski, J. D-G.), Wien 2003,58-68. 7 Downes, D., The Excavations in Esna in 1905-1906, Warminster 1974, 52, 227. sír; ltsz.: Liverpool Museum 16.1 1.06.306. x Randall-Maclver, D. - Mace, A.C., El Amrah andAbydos, 1899-1901, London 1902, 78, 79, 88, 98 99. XLV.t., 28. sír; sír alaprajza: XXXII.t. tulajdonos nevek: LVII-LX.t. 9 Brunton, G. - Engelbach, R., Gurob, London 1927, XXVIIl.t. 18.sz. „brown limestone", 474. sír (Edinburgh). 10 Reisner, G.A.. Second Cataract Forts, Semna. Kitmma, Boston 1960, 98-100. 58.t., S 563. sír: erősen bolygatott, többször használt sír, Pataikosz: ltsz. 24-3-499. 11 Ebből az időszakból származik pl. egy Teli Basztában előkerült darab (El-Sawi, A., Excavations at Tell Basta, Prague 1979, 16, 10. kép, 15.sz; 8.sz. női sír, reg. sz. 1534); bár ez a publikációban közölt rajz alapján inkább az egyszerű Pataikoszok közé sorolható, mivel nem látszik rajta semmilyen kiegészítő elem.
