Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)

A 2002-es esztendő

Moritz von Schwind a nazarénusok második generációjához tartozott, életének na­gyobb részét Münchenben töltötte. Munkássága átmenet a romantika és a biedermeier között. A mesék álomvilágát idéző alkotásai különös népszerűségnek örvendtek. 5. Itália bűvöletében Az itáliai tanulmányút számos művész életében meghatározó szerepet játszott. Leg­többjük Rómát választotta úti célul. A német művészek gyakran együtt rajzoltak és szóra­koztak. Találkozóhelyük az El Greco Kávéház volt. Róma egyedülállóan szép környékét is közösen járták be, főként a nyári hőségben fordítottak hátat a városnak, és Tivoliba, Olevanóba, illetve Aric ciába utaztak rajzolni, új motívumokat gyűjteni. Nemcsak a tájat, de annak népviseletbe öltözött lakóit is megörökítették. Néhányan végleg Itáliában maradtak, s csak látogatóba mentek vissza Németor­szágba, mint Johann Christian Reinhart és Johann Martin Rohden. G. zs. GERARDO RUEDA 2002. ÁPRILIS 11 - JÚNIUS 9. MÁRVÁNY CSARNOK RENDEZTE: ÚJVÁRI PÉTER ÉS SONSOLES VALLINA MENENDEZ Gerardo Rueda Salaberry 1926. április 26-án született Madridban (69. kép). Ugyanott folytatott jogi tanulmányokat, és ott is halt meg 1996. május 25-én. Huszonévesen kez­dett foglalkozni a festészettel: Angel Míngueztől vett órákat, tőle sajátította el a festé­szeti technikákat. Első, impresszionista stílusú tájkép-sorozatát 1942-ben alkotta. Ele­inte a kubista festők hatottak rá. Az ötvenes években készült műveiben Madrid városké­peit mutatta be az olasz metafizikai festészet szellemében. Később, a hatvanas években Rueda művészetének legfőbb jellemzője lett a monokrómia, egy az olasz Spazialismo­hoz hasonló lecsupaszított és radikális festészet, mely utóbb fokozatosan vált egyre színe­sebbé. 1965 körül kezdte „vakrámás korszakát", mikor képeit a vászonra helyezett, vak­rámára feszített kisebb vásznakból komponálta. Visszatért a monokróm festészethez, s munkáinak egyik állandó jellemzőjévé vált az egyszerű anyagok felhasználása és a fény­hatások analízise a relief-szerű felületeken. A hetvenes években jobbára szigorú geomet­rikus és konstruktivista műveket alkotott, míg a nyolcvanas évektől műveihez mindenféle talált tárgyakat és hulladékfát használt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom