Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)
A 2002-es esztendő
CORNEILLE VISSZATÉR 2002. MÁJUS 16 - SZEPTEMBER 1. IÓN PIRAMIS RENDEZTE! TÓTH FERENC Corneille 2002 nyarán lett 80 éves. Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb és nemzetközileg legismertebb holland képzőművésze alkotói karrierjét Budapesten kezdte. Tanulmányai elvégzése után, 1947-ben négy hónapot töltött Magyarországon. Az otthoni konzervatív miliőhöz képest itt sokkal pezsgőbb és progresszívebb légkörrel találkozott. Közvetlen baráti- és munkakapcsolatot alakított ki a kor meghatározó magyarországi művészcsoportja, az Európai Iskola tagjaival, rajtuk keresztül ismerkedett meg a szürrealizmussal és az európai avantgárd újabb áramlataival. Magyarországon készült alkotásaiból nyílt meg első egyéni tárlata az Európai Iskola kiállítótermében. Hollandiába való visszatérését követően, 1948-ban Corneille egyik alapítója lett a holland, belga és dán művészek összefogásával létrehozott COBRA csoportnak, amely az elkövetkező évek egyik legdinamikusabb és legnagyobb hatással bíró nemzetközi csoportosulása volt. Az események tényszerű ismeretén túl a legutóbbi időkig szinte teljes homály fedte Corneille és az Európai Iskola kapcsolatának részleteit és az alkotásokban megjelenő eredményeit. Mindezek csak a közelmúltban váltak megismerhetővé, miután a korai müvek váratlanul nagy számban kerültek kiállításra, meglepve a magyar és a nemzetközi művészeti életet. Az Elisabeth den Bieman de Haas Galéria 1997-ben tárta a közönség elé azt a mintegy félszáz műből álló kollekciót, amely zömében a magyarországi négy hónap termését tartalmazza. 2002 elején az amstelveeni Cobra Museum voor Moderne Kunst egy kettős kiállításnak adott helyet. Ekkor került sor az Európai Iskola holland közönség előtt való nagysikerű bemutatkozására és ehhez kapcsolódva a Corneille, Het Hongaarse Avontuur (Corneille, a magyar kaland) című kiállítás megrendezésére. Ennek folytatásaként valósulhatott meg a Szépművészeti Múzeum szervezésében és válogatásában a Corneille egész életművének keresztmetszetét felölelő budapesti tárlat. Az évforduló alkalmából a pályaindulás helyszínén újra közönség elé került az itt készült művek jelentős része, de immár az egész életmű egységébe ágyazva. Az amstelveeni kiállítás alkalmából megjelent holland nyelvű monográfia (Corneille, Het Hongaarse Avontuur 1947, Claudia Kussel tanulmányával, Amsterdam 2002), amely az 1947-es év eseményeit dolgozza fel, a Szépművészeti Múzeum kezdeményezésére a budapesti kiállítás alkalmából magyar kiadásban is megjelent (Corneille, a magyar kaland 1947, Budapest 2002; 70. kép) A Budapesten és Szentendrén készült rajzok, gouache-ok és kollázsok előkerülése döntő jelentőségű az életmű feldolgozásában. A jövő feladata annak felderítése, hogy milyen közvetlen hatások alakították az aktív művészi pályán éppen elinduló holland fiatalember későbbi útját, illetve mit meríthettek a vele való találkozásból a mindenre fogékony magyar kollégái. Annyi azonban kétségtelennek látszik, hogy a korábban sokfelé tapogatózó kísérleteket követően egyre markánsabb vonások jelennek meg Corneille 1947-ben készült lapjain. Matisse és a kubizmus bűvköréből kikerülve, a spontán gesztusok megjelenésével ekkor kezdenek kirajzolódni a későbbieket jellemző karakter-
