Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)
Római márvány dombormű tensával
A tensa-dombormü egy viselettörténeti eleme látszólag ellentmond ennek a keltezésnek. A szemköztnézetben ábrázolt férfi tógája (16. kép) csupán lábszárközépig ér, azaz a koracsászárkori példányokkal szemben túl rövid és túl kevéssé plasztikus mintázású. Jól látszik a toga combközépig ívelő öble (sinus) és övszerü deréktáji része (balteus), hiányzik viszont a korai császárkorra oly jellemző umbo? 6 Ezt a változatot egy korábbi korszakban, jellemzően a kései köztársaságkor idején viselték. 37 A relief tehát tudatosan, historizáló szándékkal idéz egy már nem korabeli öltözetet, amelyről úgy vélték, jól illik az Augustus életéből felidézett hajdani eseményekhez. 38 így tehát nincs akadálya annak, hogy a budapesti domborművet Caligula vagy Claudius korára keltezzük. A ciklust tárgyaló monográfiából részletesen kiderül majd, hogy tartalmi és politikai okokból ugyancsak ez a korszak kínálkozik az együttes megalkotásának idejéül. Egyelőre nem dönthető el, hol állt a fríz és milyen építményt díszített. A budapesti töredékek állítólagos lelőhelye Avellino vidékére utal, a ciklus témája pedig a császárkultuszhoz tartozó szentélyre. Az újonnan megszerzett tensa-relief így nem csupán az első császár kultuszának egyedülálló dokumentuma, hanem, a relief-sorozat egészének összefüggésébe állítva fontos adatokat kínál arról, hogyan értékelték Augustus tetteit utódai, az első császár halála után egy nemzedékkel. THOMAS SCHÄFER Fordította: Nagy Árpád Miklós Claudius-diadalív egyik domborműve: Koeppel, G., RM 89 (1982) 41. t. Vö. ezen kívül a koppenhágai Claudius-portrét (ltsz. I.N. 1845): Johansen, F., Catalogue Roman Portraits I, Kopenhagen 1994, 140sk. A zenészeket ábrázoló budapesti Actium-relief bal szélén ábrázolt férfi hajviseletének közeli párhuzama két Caligula-portrén látható (Fasanerie-palota; Richmond), 1. Böschung, i.m. (31.j.), 5. és 11. t.: A dús hajból néhány sarló alakú, aprólékosan megmintázott hajfürt válik ki. 36 A toga értelmező leírására 1. Goette, H.R., Studien zu römischen Togadarstellungen, Mainz 1989, 3sk. 37 Uo, 22skk., l-4.t. A domborművön látható toga persze az ott felsorolt típusok egyikének sem felel meg pontosan. Köszönettel tartozom Fl.R. Goettének a kérdésről folytatott termékeny beszélgetésért. 38 Hasonló múltat idéző /oga-ábrázolásokat másutt is találni koracsászárkori emlékeken. L. Aeneast az Ara Pacison (Goette, i.m. (36.j.), 23sk., 107, A a23. sz., l,6.t.) vagy az újabban Latinusként értelmezett alakot az Aeneas-dombormü jobb szélén (Moede, K., AA 2000, 282). Az Athénának áldozatot bemutató Aeneast ábrázolja a római Nemzeti Múzeum (Museo Nazionale delle Terme) egyik márványkratérja (ltsz. 72260), 1. Grassinger, i. m. (2. j.), 198skk., 113-116.k.; Spence, S., in: Deacy, S. - Viliing, A., Athena in the Classical World, Leiden 2001, 342skk. Az Aeneisben (111 403skk.) Helcnus tanácsolja Aeneasnak, hogy capite velato mutassa be az áldozatot (vö. III 543skk.: Aeneas első ízben az Athéna-templom megpillantásakor fedi be fejét). A kratér hátoldalának jelenete Augustus Apollónak bemutatott áldozatát ábrázolja (így már Rostovzeff, M.,RM 38-39, 1923-1924,296; Spence,/. h., 345). Togatus Merida fórumáról (talán Agrippa(s), Alba Longa királya?): Trillmich, i.m. (19.j.), 41skk.; uő, MM 36 (1995) 269skk. Augurium augustum (?), áldozó alak a Capitoliumi Múzeum egyik kerek talapzatán (ltsz. 1996): Helbig 4 II, 1397.sz. (Simon, E.; Claudius-kori); Goette, i.m. (36.j.), 23sk., 107 A a 22.sz. (claudiusi); Dräger, i.m. (2.J.), 228,59.sz., 50,3-4.t.; 51,3-4.t. (kora-augustusi). - Római királyszobrok a Capitoliumon: ?\m.nat.hist. 34,23. Hölscher, T., RM 87 (1978) 328skk.; De Rose Evans, J., OpRom 18 (1990) 99skk.; Coarelli, F, LTUR IV, Roma 1999, 368sk. s.v. Statuae regum Romanorum. Vö. Gell. noct. ait. 6,12.
