Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)
Kendő a fejtetőn
Szintén az anthropoid koporsó két oldalán, a lábrésznél jelenik meg a Hórusz-fiúk sora két másik, hasonló korú darabon. Az egyiknek 2 a provenienciája bizonytalan, bár Gasse feltételezi, hogy Thébából származhat, és a 22. dinasztia idejére datálja. A szerző kiemeli a szokatlanul halvány sárga színt, ami az ábrázolások hátteréül szolgál, viszont nem említi, hogy a felület lakkozott lenne, ami a 21. dinasztia kori Amon-papi koporsók egyik lényeges vonása. 3 A jelenetet tartalmazó sáv fölött végigfutó kobráméi fríz viszont kifejezetten erre a tárgycsoportra jellemző. A Hórusz-gyermekek sora hasonló módon, de a budapesti darabénál sokkal nagyobb felületet elfoglalva jelenik meg a koporsó két oldalán. 4 A másik darab egy Akhmimból származó anthropoid koporsó 5 , amely méretében, színeiben (halvány sárga) és az ábrázolás módjában is szembeötlően hasonló az általunk vizsgált töredékhez. Mindkét oldalának a lábfelőli végén a Hórusz-fiúk sorát ábrázolták az általunk tárgyalt töredékéhez hasonló nagyságú jelenetsávban. 6 A 21. dinasztia kori Akhmimról nem sokat tudunk 7 , de az biztos, hogy a dinasztia második felében megélénkülnek a kapcsolatai Thébával. Menkheperré főpap lánya, aki II. Painedzsem főpap egyik felesége (Iszet-em-akhbit D) Sziamon fáraó uralkodása idején több Thébán kívüli, vidéki templom vezető tisztségeit veszi fel: ő többek között Onurisz-Su főpapnője Thiniszben, Nekhbeté El-Kabban, Oziriszé, Iziszé és Hóruszé Abüdoszban, Hathoré Kuszáéban és a Min-Izisz-Hórusz istenhármasságé Akhmimban. 8 A thébai Amon-főpapi család ily módon Felső-Egyiptom területének csaknem harmadát a saját ellenőrzése alatt tudhatta és annak jövedelmeit birtokolhatta. Théba és Akhmim kapcsolatai ezek szerint eléggé szorosak lehettek a 3. átmeneti kor elején, amit egy másik Iszet-em-akhbit családfája is mutat: ő maga Amon-papnő a 22. dinasztia elején, felmenői viszont az akhmimi Min-papság tagjai voltak már nemzedékek óta. 9 Biztosan voltak tehát 3. átmeneti kori temetkezések Akhmimban és egyértelmű, hogy ezekre hatással volt az erre az időszakra jellemző thébai koporsótípus. Elképzelhetőnek tartom, hogy a budapesti darab sem Thébából származik. Keletkezésének korát a legvalószínűbben a 21. dinasztia második felére vagy a 22. dinasztia elejére lehet tenni, ugyanakkor nem illeszthető be sem a sárga alapú lakkozott thébai típusba, sem a 2 Gasse, A., Les sarcophages de la troisième période intermédiaire du Museo Gregoriano Egizio, Città del Vaticano 1996, 148-151 és pl. XXXVII (24-25). 3 Niwinski, A., 21st Dynasty Coffins from Thebes. Chronological and Typological Studies (Theben 5), Mainz am Rhein 1988, 12. 4 Egy másik, feltételesen a 22. dinasztia elejére datált koporsó oldalán szintén az alakoknak a budapesti töredékéhez hasonló kidolgozását és elrendezését találjuk: Ermitázs E. 778 Ld.: Egyptian Antiquities in the Hermitage. Leningrad 1974, 109. kép; Niwinski, A., i.m. (3. j.), No. 235. 5 Jelenleg a pápai Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeiben őrzik: László, P., SzMKözl 68-69 (1987), 3-6. 6 E. Varga, SzMKözl 68-69 (1987), 7-40 +• fig. 15 és 22. 7 Karig, J., LÀ I, 55 (*Achmim); Kuhlmann, K. P., Matériáién zur Archäologie und Geschichte des Raumes von Achmim (SDAIK 11 ), Mainz am Rhein 1983, 23. 8 Kees. IL, Die Hohenpriester des Amun von Karnak von Herihor bis zum Ende der Àthiopenzeit, Leiden 1964, 67; Kitchen, K. A , The Third Intermediate Period in Egypt, Warminster 1973, § 232. 9 Liptay, E., The Cartonnage and Coffin oiJs.t-m-ihbj.t in the Czartoryski Museum, Cracow. SAAC 6 (1993), 23-26.
