Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 95. (Budapest, 2001)
Flaminio Torri két ismeretlen műve
sőbbi kompozíción Pasinelli már saját ízlésére formálta át mind a figurákat, mind a kellékeket (Bologna, magángyűjtemény) (82. kép). 39 Ha ez utóbbi, Battista Dotti rézkarcában is fennmaradt ábrázolást 40 összevetjük Torriéval, szembeötlő az a stiláris változás, amely a két kép készülése közötti, feltételezhetően bő egy évtizedben végbement. Úgy is fogalmazhatunk, hogy Pasinelli elegánsabbá, könnyedebbé tette az eredeti ábrázolás vulgáris, családias atmoszféráját, lazított a képszerkezeten, mentesítette a figurákat Torri nehézkes, robusztus naturalizmusától. Az első Pasinelli-féle változat, a maga szó szerinti Torri-idézeteivel, alátámasztani látszik a budapesti kép datálására vonatkozó korábban elmondott stíluskritikai érveket. Pasinellinek ismernie kellett Torri müvét, így az alighanem szoros együttműködésük idején, 1648 és 1650-1651 között készült. A korsó túlméretezettsége, az agyag anyagszerűtlensége, illetve Rebeka arcának rajzbéli bizonytalanságai alapján azt is lehetségesnek tartom, hogy a Szépművészeti Múzeum Rebeka és Eliézer képe a rutinos Torri és a pályakezdő Pasinelli közös műve. A festmény megrendelőjére, provenienciájára vonatkozó biztos adat, dokumentum nem áll rendelkezésünkre. Marcello Oretti a bolognai Bianconi-gyűjtcményben említ Tómtól egy Rebeka a kútnál kompozíciót. 41 Csábító a feltételezés, hogy a budapesti festmény azonos lehet azzal, amelyet Oretti látott, annál is inkább, mivel ilyen témájú kép a mestertől sehol másutt nem bukkan fel a forrásokban. Ugyancsak Oretti leírásából értesülünk arról, hogy akkoriban Torri egy másik alkotása, egy „La Vergine della Rosa" kompozíció a bolognai Cavazza-gyűjteményben volt található 42 Noha a tétel szövege ennél többet nem árul el, a feltűnő rózsamotívum felbátorít arra, hogy az emiitett képet a Régi Képtár letéti gyűjteményének L. 3.208 leltári számú, ismeretlen itáliai festő alkotásaként számon tartott Szent Család-jával azonosítsam (83. kép). 43 A festmény hasonlóan siralmas állapotban maradt fenn, mint a Rebeka a kútnál. Bár a festékréteg, talán a mester sokat kritizált bitumenes olajtechnikája miatt rendkívül megkopott, 44 a restaurálás helyreállította a kép esztétikai egységét. A Madonna ruhájának krapplakja, József köpenyének sötétkékje, az inkamátok metálos tónusai visszanyerték sűrűségüket és erejüket és az előző képhez hasonlóan, itt is számos pentimento vált láthatóvá. 45 A Szent Család békés idilljét a festő minimális tárgyi környezetbe, mindössze egyetlen sötét függönnyel határolt, szűk térbe helyezi. A szőke üstökű, pufók kis Jézus kíváncsian veszi szemügyre újdonsült játékát, egy kosár vörös és fehér rózsát. Bár nagy igyekezetében pillantást se vet a felnőttekre, jobbjával ösztönösen anyja ruhájába ka39 A kép forrása: Baroncini, i.m. (25. j.) 201, XIX. k. 40 Reprodukálva: Baroncini, i.m. (25. j.) 201. 41 Oretti, i.m. (36. j.) c. 156. 42 Oretti, i. m. (36. j.) c. 45. 41 Olaj, vászon. 125 x 99 cm. A kép tulajdonosa, magyarországi története ismeretlen. 44 Torri több oltárképét még életében el kellett távolítani a helyéről, mert színei besötétedtek, a kompozíció értelmezhetetlenné vált. F. Baldinucci így ír erről: „Fu soiito usare quest" arteficie nel temperamento dei suoi colori molfolio di sasso. il quale non lasciando loro far corpo. fece si che Fopere sue, quasi tutte in breve giro di lustri assorbite dalla mestica, si son perduti di vista." (Notizie dei Professoii del Disegno 4, Firenze 1681, ed. F. Ranalli, Firenze 1846. 49.) 4:> A képet Béres Erzsébet restaurálta 200l43en.
