Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 95. (Budapest, 2001)
Flaminio Torri két ismeretlen műve
paszkodva keres biztonságot. Bizonytalan lépte, makacs elszántsága féltő gyengédséget csal a Madonna szelíd, szív alakú arcára. A három alakot az egymásra rímelő pózok és egymást figyelő tekintetek, a családias, meleg atmoszféra olvasztják spirituális egységbe, s ezt a harmóniát Szt. József szokatlanul zord arckifejezése, szúrós, marcona tekintete sem bontja meg. A kép mind a típusok, mind a festésmód és az analógiák alapján biztosan sorolható Torri életmüvébe. Szervesen illeszkedik a mester Szent Család-jainak illetve Madonna-kompozícióinak a sorába (pl. Madonna, Róma, Galleria Pallavicini, Szent Család, Bologna, magángyűjtemény, 46 Az Angyali üdvözlet Máriája Bologna, magángyűjtemény [84. kép]), 47 amelyekről a kiváló bolognai kutatónő, Anna Colombi Ferretti így ír: „La bellezza naturale di filtro cantariniano diviene a forza di mediazioni intellettuali l'immagine di una devozione di lusso." 48 A „természetes szépségen" kívül Mária arctípusa, az anya és gyermeke közti bensőséges viszony, sőt még a ritka képforma, a sarkainál lekerekített téglalap is Cantarini hatásáról árulkodik. A képmező formájára a pesarói mester Szent Családot ábrázoló rajzai nyújtanak analógiát (Velence, Galleria dell'Accademia, Gabinetto dei Disegni e Stampe), 49 a Madonna és a kis Jézus megfogalmazását pedig számos hasonló témájú festménye, többek között a moszkvai Puskin Múzeumban őrzött tondó inspirálhatta. 50 A jobb oldalt botjára támaszkodó Szt. Józsefet szinte szó szerint megtaláljuk életmüvében, az emiitett oroszországi darab sajátkezű variánsán (Olaszország, magángyűjtemény) (85. kép). 51 A figura egyébként, konvencionálisabb vonásokkal, de azonos pózban, már a Torrinak tulajdonított legkorábbi ismert művön, az előző képpel is kapcsolatba hozott Három királyok imádásán is feltűnik. A bolognai kutatónő a műtárgycsoportot Torri kései müvei közé sorolja, s a már említett előzményeken kívül a puha modellálásában, a „gesztus édes ékesszólásában" Carlo Cignani és a szintén a modenai udvarban működő Lodovico Lana hatását hangsúlyozza. Hasonlóan a másik képhez, ennek a kompozíciónak is megvannak a kapcsolódási pontjai Torri grafikai produkciójában: ugyanez a szinte diabolikus vonásokkal megfogalmazott Szt. József jelenik meg a mester egy Pihenő Szent Családot ábrázoló rajzán (Windsor, Royal Collection) (86. kép). 52 Flaminio Torri két újonnan meghatározott képe, a kibővített olasz barokk állandó kiállításon látható Rebeka és Eliézer a kútnál és a kiállítható állapotba hozott Szent Család hiánypótló, kiemelkedő darabja a Szépművészeti Múzeum bolognai barokk gyűjteményének. A két festmény minden bizonnyal felkelti a nemzetközi szakma érdeklődését is, mivel újból ráirányítja a figyelmet a bolognai iskola egy mindmáig nem kellően értékelt jelentős és rendkívül jellegzetes mesterére. DOBOS ZSUZSANNA 46 Colombi Ferretti, i. m. Paragone (4. j.) 21. és 23. k. 47 A kép forrása: Colombi Ferretti, i. m. Paragone (4. j.) 22. k. 48 Colombi Ferretti, i. m. Paragone (4. j.) 16 17. 49 Vörös kréta, 202 x 248 mm, ltsz. 128. 50 Reprodukálva: Emiliani, i.m. (27. j.) 156, 1.44 k. 51 A kép forrása: Negro - Roio, i.m. (23. j.) 52 Vörös kréta, 186 x 198 mm, ltsz. 3475. Kurz, i.m. (16. j.) 141, 108. k.