Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 95. (Budapest, 2001)

Adalékok Jacopo Bassano Alvó pásztor című festménye témájának meghatározásához

sőbbi festmények közül Szent Antal és Szent Márton ábrázolására (1578 körül) hivat­kozhatunk, ahol az adekvát források nyilvánvalóvá teszik a két habitus - a jámborság­tól sem fékezett harcos lendület és a világtól elvonuló elmélkedés, magányos vívódás - egyenrangúságát. 48 Egy, ez utóbbival szinte egykorú festmény, szignaturája szerint Jacopo és Francesco közös munkája (JAC. ET FRAC. FILIUS F.), a kétfajta életút klasszikus példázata: Krisztus Mária és Márta házában 49 A Biblia szövegében (Luk. 10, 41-42) a szolgálat és a felismerés szereplői élesen elkülönülnek, 50 ott a kontemp­láló élet részesül előnyösebb megítélésben.. Aikema véleményének oka lehet, hogy a gondolkodás, a meditáció, az elmerülés a belső, spirituális - más értelmezésben metafizikus - világban szorosan kapcsolódik a melankólia, a tétlenség állapotához. Leegyszerűsítve a kérdést: a kontempláció, a meditácó, a melankólia (kívülről lustálkodás, gyakran szendergés, félálom) bün vagy erény? Bizonyos esetekben a középkori illetve az északi művészetben a merengés kapcso­lódik az acedia, testi tunyaság fogalmához, 51 ez befolyásolhatta Aikemát. Ugyanak­kor a 15. század végén és a 16. században Itáliában is tanúi lehetünk a világtól elvonu­ló, intenzív gondolati, spirituális tevékenység értékelésének, irodalomban és festészet­ben egyaránt, ábrázolását áthatja egyfajta szomorúság, líraiság, s ennek kerete gyakran a bukolikus táj. Nem véletlen, hogy Jacopo pihenő pásztorainak előképét Velencében Giovanni Bellini szomorú, alázatos Madonnáinak Árkádiát idéző hátterében találjuk. 52 Az Aikema által bőséggel idézett, de egyoldalúan válogatott források körét ki kell tehát egészíteni, többek közt irodalmi szövegekkel. A budapesti kép interpretációja szempontjából Vergilius a legfontosabb szerző. A Biblia mellett a legnépszerűbb kiad­ványok Velencében Vergilius művei. 53 48 Ld. Berdini szép elemzését, források és ábrázolások egybevetésével, Berdini, i.m. (34. j.) 23-26 és Sulpicius Severus, Vita B. Martini, (Migne, J. P., Patrologiae Cursus Completus. Series Latina 20. 59-175, 3), valamint Athanasius, Vita Antonii, (Migne, J. P, Patrologiae Cursus Completus. Series Graeca 26, 823-974). 49 1576-77 körül, Houston, Sarah Campbell Blaffer Foundation. 50 Az Ószövetségben ennek megfelelő példa Lea és Rachel alakja, s talán nem véletlen, hogy Jacopo korai munkái közül az egyik freskó témája ez, ld. Giuliana Ericani interpretációját: Jacopo and fresco painting, in Jacopo Bassano c. 1510-1592, Fort Worth, Texas 1993. 224-226. 51 Ld. Wenzel, S. The sin of sloth: Acedia in medieval thought and literature, Chapel Hill 1967. 52 A Madonna dell'Umiltà sajátos képtípusa Velencében a növény szimbolikával - Id. Levi d'Ancona, M., The Garden of the Renaissance. Botanical Symbolism in Italian Painting, Florence 1977. 53 Vergilius müveinek első nyomtatott kiadása Rómában, 1469-ben jelent meg, majd ezután Velencében először a Bucolica, Georgica és az Aeneis egy kötetben, 1470-ben. Megismételték 1471-ben és 72-ben is és utána majd minden évben a 16. század első felében. 15204?an Christoforo Landino kommentárával együtt jelentek meg az eklogák. Csak a Bucolica és Georgica egymás mellett 1499-ben és 1544-ben. A Georgica egyedül, külön kötetben, 1543-ban először „vulgáris" nyelven (La Georgica di Vergilio - da M. Antonio Maria Negríroli Gentilhuomo Ferrarese tradutta in versi volgari sciolti. Alcune rime del medesimo dirette a vari personaggi, una in morte di Ludovico Ariosto / Ogni cosa novissimamente venuta in luce e con somma diligentia stampata per Fulvio Pellegrino Morato, Venetia, Melchior sessa, 1543) A kiadások adatainak forrása: Mambelli, G., Gli Annali délie Edizioni Virgiliani, Fiorentina 1954.

Next

/
Oldalképek
Tartalom