Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 95. (Budapest, 2001)

Giorgio Vasari budapesti Kánai menyegzője

GIORGIO VASARI BUDAPESTI KÁNAI MENYEGZŐJE A Szépművészeti Múzeum Kánai menyegzői ábrázoló képét (55. kép) festője nem jelezte, s személyére más dokumentumok sem utalnak, Vasari feltételezett szerzőségét azonban nyíltan soha, senki sem vonta kétségbe. Eltekintve a közelmúltban kérdésessé vált, de szerencsésen rendeződött sorsát érintő közleményektől, a festmény nem részesült túl nagy tudományos figyelemben.

1 Első említésével a 19. század első felében találkozunk, miután az Esterházy család bécsi gyűjteményébe került, korábbi származásáról azonban semmi biztosat nem tudunk. A kép 1871-ben a budapesti múzeumba került, majd 1963-ban a montreali Szépművészeti Múzeumba, egy állami műkereskedésből történt két évvel korábbi szerzeményezést követően. A budapesti Szépművészeti Múzeum (miután 1948-ban veszteséglistáján közzétette) már 1965-ben követelte a festmény visszaszolgáltatását, amire 1999-ben került sor, részben a kanadai Nemzeti Galéria közreműködésével. Ez az intézmény ösztönözte az alábbi kutatásokat is. A festmény témája a kánai menyegző története, melynek leírását csak János evangéliumában találjuk meg (2, l-l 1). A történet szerint Jézus és tanítványai vendégként vesznek részt egy menyegzőn a galileai Kánában, s amikor bort kémek, a szintén jelen lévő Mária közli velük, hogy nincs több. Jézus váratlan válaszát anyjának („Mit akarsz tőlem asszony! Még nem jött el az én órám.") később szenvedéseinek előrevetítéseként értelmezték, jelenlétét a menyegzőn pedig a házasság szentsége megerősítésének. Jézus ekkor hat kőkorsót tölttetett meg vízzel, s odaküldte a násznagynak, aki miután megízlelte a borrá vált vizet, megdicsérte a vőlegényt, amiért az, a szokással ellentétben, a szertartás végére tartotta meg a legjobb italt. A tanítványok is megtudták, mi történt, s ez a csodálatos esemény fordulópontot jelentett Jézushoz fűződő viszonyukban. Vasari festményén az előtérben jobbra álló férfi, kezében pohárral, feltehetően a násznagy, s vele szemben balra bizonyára a menyasszony ül; a történetben döntő szerepetjátszó korsók középen láthatók. Jézus jobb oldalán, kissé lejjebb, Mária hódolatteljes alakja jelenik meg - Jézus anyja kezére helyezi jobbját, s ez a gesztus kapcsolatban lehet az evangéliumban lejegyzett súlyos szavakkal. Jézus bal oldalán, ugyancsak dicsfénnyel, valószínűleg Szent Péter, a legfőbb apostol alakja látható. Néhány tanítA tanulmány elkészítéséhez nyújtott segítségéért elsősorban Florian Härbnek, Richard Reednek és Louis Waldmannak tartozom köszönettel. Buzdításáért a kanadai Nemzeti Galeri igazgatójának, Pierre Théberge-nek vagyok hálás. 1 Provenienciájával kapcsolatosan ld. elsősorban: Boucher, M., Un sujet controversé: le Musée fait le point, in Collage, Montréal: Musée des Beaux-Arts de Montréal 1998, 28. és Lufkin, M., Rejected: coownership for alleged war loot, The Art Newspaper 82. sz. (1998. június).