Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 94. (Budapest, 2001)

Beszámoló a kopt textilek restaurálásáról (1999-2000)

nunk a fényre és savra érzékeny textileknek, ezért restaurálás után minden darab sav­mentes kartonból készült dobozba került. A következő feladat a textilbarát kiállítási és raktározási környezet kialakítása, a fényviszonyok, a hőmérséklet és a páratartalom beállítása lesz. 4 A konzerválás során néhány esetben kiderült, hogy a rossz állapotban lévő díszített textilt, korábbi restaurálások során, vele egykorú szövetdarabhoz rögzítették. 5 Ha a tárgy állapota engedte, a restaurátorok most eltávolították az alátétként használt textilt, s ennek köszönhetően textilgyűjteményünk 9 darabbal gyarapodott. A 97.64.A leltári számú szövet mérete közel kétszeresére nőtt a konzerválás során, e textil egyik részé­nek hiányait ugyanis korábban a másik rész aláhajtásával pótolták, s ezt most sikerült eredeti helyére visszaállítani ( 18-19. kép). Két szövettöredéken antiknak látszó varrott javítást találtak a restaurátorok, amit érintetlenül hagytak (93.8. A, 2000.18.A). Egyet­len esetben fordult elő (97.63.A), hogy a konzerválás negatív eredménnyel zárult: a darab hátoldalára ragasztott egykorú szövetdarabok egyikének eltávolítása során de­rült ki, hogy a szinte teljesen lebomlott állapotú textil konzerválása nem folytatható további maradandó károsodás nélkül. Az Iparművészeti Múzeum és az Antik Gyűjtemény darabjai között sok hasonló stílusú és díszítésű töredék található, feltételezhetően összetartozó darabok is. Erre már Török László is kitért 1993-ban megjelent katalógusában, 6 feltüntetve minden darabnál az esetleges összetartozást. Azóta kb. háromszorosára növekedett a kopt tex­tilgyűjtemény, 7 így érdemesnek látszott ebből a szempontból újból összehasonlítani a két gyűjtemény darabjait. Két töredék akkor minősíthető egy ruhából származónak, ha anyaguk, színük, mintázatuk, szövéstechnikájuk megegyezik, továbbá díszítésükben méretbeli eltérés nincsen vagy a darabon belüli méretváltozások megegyeznek. A mé­retek különbözősége esetén döntő lehet az egy centiméterre eső vetülék- és láncfona­lak száma. Mindezen kritériumokat figyelembe véve, a két múzeumban őrzött, több hasonló darab vizsgálatának eredményeként kitűnt, hogy az Iparművészeti Múzeum és az Antik Gyűjtemény egy-egy töredéke (IM 84.108 és SzM 97.33.A) nagy valószínű­séggel ugyanazon ruhából származik, ugyanis mindkét töredéken két sorban virágot vagy hangszert tartó alakok fríze látható, megegyezik a textilek színe és anyaga (sárga, sötétbarna, vörös és zöld gyapjúfonalból készültek), valamint az egy centiméterre eső vetülék- és láncfonalak száma is (10 lánc és 18-20 vetülék) (20-21. kép). Az Iparművészeti Múzeum egyik nagyobb szövettöredéke alapján (84.122.1) (22. kép) lehetővé vált a Szépművészeti Múzeum négy kisebb méretű töredékének (84.385.A, 97.76.A, 97.77.A, 97.78.A) (23-26. kép) értelmezése. Mind a négy darabot a 84.122.1­es leltári számú töredéken is látható állatfigurák díszítik: fekete alapon sárga és vörös színük is megegyezik az Iparművészeti Múzeum töredékén lévők színével, méreteik 4 Ld. alább Sipos F.nikö cikket. 5 A következő darabokról van szó: 75.28. A; 84.364.A; 84.373. A; 93.8.A: 97.19.1-2. A; 97.58.A; 97.63. A; 97.67.A; 2000.18.A. 6 Török. L.. Coptic Antiquities II. Textiles, Rome 1993, passim. A Török-katalógusban összetartozóként említett darabokat a mostani vizsgálódásból kihagytuk, illetve csak az 1993 óta megszerzett darabokhoz való viszonyukat vizsgáltuk. 7 1993-tól 2000 végéig 106 tétellel gyarapodott a kopt textilanyag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom