Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 92-93.(Budapest, 2000)
A Ghediből származó reneszánsz freskók restaurálása
jeles eseményeit meséli el: 1489-ben, a szintén a hadászatban kitűnő Gentil Virginio, miután Aragóniái Ferdinándtól elnyerte főparancsnoki kinevezését, egy díszes felvonulást tartott, 1487-ben pedig Piero Medicit fogadta udvarában, aki meglátogatta őt, miközben Rómába igyekezett Maddalena Medici és Franccschetto Cybo lakodalmára. Ezt a mintaképet követhette Nicolö Orsini is: kapcsolatainak fényében identifikálta önmagát. Amit Ghcdiben megvalósított, az a közeli Malpaga várkastélyának 1520 körüli dekorációs programjára is hathatott. 22 A Colleoni várban Orsina Colleoni és hitvese, Martinengo gróf kommemoratív ábrázolási ciklussal tisztelgett a nagy hadvezér emléke előtt. Az egyik földszinti terem falain megelevenedik, hogyan látta vendégül Bartolomeo Colleoni 1474-ben I. Keresztély dán királyt. Maga az épület elrendezése ismerős lehetett Pitigliano gróf előtt is, és elképzelhető, hogy a két hadvezéri palota mérete és szerkezete is hasonló volt. Egy rekonstrukciós kísérlettel szeretnék hozzájárulni a téma bővítéséhez. Pictro Contarini emlékezéseiből tudjuk, hogy freskóink a palota fő loggiáját díszítették. A malpagai belső dekorációk és más műemléki együttesek alapján is következtethetünk arra, hogy a falmező festése szervesen illeszkedett a loggiára nyíló ajtók elrendezéséhez. Feltételezésem szerint eredetileg is csupán ez a három kompozíció alkothatta a loggia díszítését: a középső, hosszabb falrészleten jelenhetett meg II. Alfonz király, a baloldali bejárat mellett VIII. Ince pápa,jobboldalon pedig a velencei ünnepség ábrázolása. 23 A dózsét ábrázoló kép baloldalán a katonák mögött látható egy íves, fémes tárgy érzetét keltő forma, melyet kandeláber ábrázolásának maradványaként értelmeztünk. 24 A pápai áldást bemutató jelenet jobb sarkában ezekhez a fragmentumokhoz hasonló, még csekélyebb töredékeket leltünk fel, itt tehát ugyancsak egy kandeláber motívum zárhatta le a képet. A festmény másik oldalán, Nicolö Orsini mögött viszont folytatódnia kellett a műnek, hisz ezt a kompozíció egyensúlya is megkívánja. E feltevés mellett szól a jelenlegi képszél közelében húzódó giornata is, melynek egy, a mostaninál nagyobb vakolatrész határát kellett jeleznie (41. kép). Valószínűleg azért indították innen a leválasztást, mert itt egy ajtó helyezkedett cl. E részletek számbavétele után jutottunk el a képsorrend rekonstrukciójához, mely véleményünk szerint megegyezik a lobogók átadásának valós történeti sorrendjével. A loggiára történő bejutást a loggia nyitott oldalához közel képzeljük el. Amennyiben viszont az ajtók az épület belseje felöl nyíltak a loggiára, akkor, a meglévő maradvá22 Malpaga, Colleoni kastélya, Bergamóhoz közel fekszik. Nem azonos a Ghedi közelében fekvő helységgel, melyet Ghedi és Leno területeivel együtt kapott meg Pitigliano grófja. A várkastély festményeiről ld. Nicodemi, G., Girolamo Romanino, Brescia 1925, 103-106; illetve: Morassi, A., The Other Painter of Malpaga, The Burlington Magazine, 73 (1931) 118-129, ahol a szerző Marcello Fogolino alkotásaként tárgyalja a ciklust; továbbá: Kliemann. i.m. p. 19. Pigler is felhívta a figyelmet arra, hogy a ghedi freskók mintául szolgálhattak Malpagában ( i.m. [2.j.] 23). 23 Pigler ugyanezt a sorrendet feltételezte ( i.m. 7), míg Nova fordítva gondolja az elrendezést, és a dózsét ábrázoló jelenetet tekinti a ciklus első darabjának. Tito Speri feljegyzésére utalva egy negyedik, Nicolö Orsini firenzei kapcsolataira utaló freskó hajdani létezését is lehetségesnek tartja ( i.m. 210). 24 Az értelmezésben analógiák segítettek. Olyan formát kell elképzelnünk, mint amilyet például Vittore Carpaccio Szent Orsolya ciklusának a követek érkezését ábrázoló jelenetében láthatunk (Velence, Accademia).
