Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)
Mátyás király és Aragóniái Beatrix budapesti domborműveiről
varába, 51 és általánosan elfogadott feltételezés, hogy a király halála után elhagyta az országot. Budán mint kitűnő szobrászt tartották számon, akinek művészi érdemei felnőttek a bőkezű uralkodó státusához, aki nemcsak a király, de az egész ország dicsőségét növelte.-^ 2 Mátyás nemessé tette, és az 1488-as ún. Dalmata ajándékozási oklevélben művészi érdemeit szokatlanul meleg hangon méltatta. Ugyanakkor az oklevél nem tesz említést Magyarországon készült müveiről. 33 Giovanni Dalmata neve nem itt szerepel először a domborművekkel kapcsolatban. Jóllehet Balogh Jolán elvetette ezt az attribúciót „Dalmata robusztus és érzelmileg túlfűtött stílusa miatt, akinek müvei távol állnak a budapesti domborművek stílusának dekorativitásától'V 4 több korábbi kutató és a szobrász két monográfusa is elfogadta ezt az attribúciót. 55 A mesternek csupán két szignált műve ismert, az eredetileg II. Pál pápa síremlékéhez tartozó Remény figurája a vatikáni Grottákban (37. kép), és a Szent János Evangélistát megjelenítő szobor Trogirban (Trau, Horvátország) (38. kép). Ugyanakkor számos egyéb művet kötöttek nevéhez. Mindkét szignált szobor monumentális figura, és csupán egyetlen portré büsztöt hoztak összefüggésbe Dalmatával, a velencei Museo Correr Carlo Zeno portréját, amely az arckezelés részleteiben és a profilnézetben egyaránt nagyon hasonlít a Beatrix királynét ábrázoló domborműre. 56 További portrék nem ismertek Giovanni Dalmata fennmaradt oeuvre-jében. Kétségtelenül nagy a Mátyás relief és Dalmata fent említett két szignált müve között a méretbeli különbség, ennek ellenére a profilok és egyéb részleteiéinek hasonlósága tagadhatatlan. A János evangélistát ábrázoló szoborral összefüggésbe hozható a Mátyás dombormű a fejtetőt borító haj azonos kialakítása, és a fúró jellegzetes használata miatt is, míg az állak formája valamint a gyöngy motívum mindkét figura ingén, a nyak körül megegyező (39. kép). Az arcok lapos modellálása nemcsak a dombormű vekre, de a Szent Jánost és Reményt ábrázoló szobrokra is jellemző, és a szemöldökök kialakítása is azonos mindhárom művön. Végül a Remény allegorikus alakját körülvevő fülke gazdag díszítése, főként a figura feje körül, olyan motívumokból tevődik össze, amelyek igen szoros kapcsolatban állnak azokkal, amelyek Mátyás és Beatrix nyakláncán is feltűnnek. Ali. Pál pápa síremlékét díszítő domborműveken Mino da Fiesole és Giovanni Dalmata, ha nem is együtt, de egymás mellett dolgozott. A Reményt szimbolizáló figurán kívül több dombormű Dalmatának attribuálható, így a Feltámadást ábrázoló is, 51 Mivel Balogh Jolán a II. Pál síremlékét elfogadhatatlanul későre datálta, Dalmata Magyarországra való érkezését sem tehette előbbre az 1485-ös évnél. 52 Feuer-Tóth, R., Art and Humanism in Hungary in the Age of Matthias Corvinus. Szerk. Farbaky P. Budapest 1990,27 58. 53 Ludovici Tuberonis, Dalmatáé Abbatis, Commentariorum de rebus suo tempore, nimirum ab anno 1490 usque ad a. 1522 in Pannónia et fmitimis regionibus gestis, Libri XI. Ed. J. G. Schwandtner, Scriptures rerutn Hungaricarum 2, Vindobonae 1746, 107-381 ; Kukuljevie, i. m. (47. j.); Fabriczy, i. m. (47. j.) 224252; Balogh, i. m. (47. j.) 51-78; Feuer-Tóth, /. m. (52. j.) 27-58. 54 Balogh, Adatok, i. m. (3. j.) 435-549; Balogh, Katalog, i. m. (2. j.) 174. 55 Vö. Balogh Jolán bibliográfiáját (45. j.) I. 289-291 ; Prijatelj, i. m. (47. j.); Roll. f. m. (47. j.). 56 Prijatelj, i. m. (47. j.) 61. k.
