Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)
Mátyás király és Aragóniái Beatrix budapesti domborműveiről
ket, aki szerinte ugyancsak mestere volt annak a medálnak, amelynek veraóján az ANIMVS REGIS REGNA NOBILITAT ET OBSCVRAT felirat olvasható, míg a recto Mátyás profilban ábrázolt portréját mutatja. A szerző mindkét müvet az 1480-as évek második felére datálta 46 (29, 36. kép). A domborművek itáliai reneszánsz stílusát soha nem vonták kétségbe, de nagy véleménykülönbségek adódtak stílusuk eredetét illetően, azaz, hogy ez a stílus firenzei vagy észak-itáliai jellegzetességeket tükröz-e. A nehézség abban áll, hogy a domborművek nem mutatnak olyan sajátos stílusjegyeket, amelyek kizárólag egyetlen itáliai városállamhoz vagy régióhoz lennének kapcsolhatók. Mesterük, úgy tűnik, Itália több részén is megfordult, mert stílusa eklektikus, formái kissé nehézkesek, ábrázolási képessége ugyan kiváló, de nem áll a legmagasabb fokon. Oklevelek említenek egy szobrászt, aki dolgozott Mátyás udvarábanjelenléte viszonylag jól dokumentált, és akinek stílusa, úgy tűnik Jól beleillik ebbe a kategóriába: Giovanni Dalmatát. 47 Dalmata talán apjától tanulta a kőfaragást, majd az 1460-as évek elején Rómában dolgozott, ahol az évtized második felében síremlékek készítésében vett részt. 48 Az 1460-as évek végén a Tivoli melletti Vicovaróban dolgozott, a S. Giacomo nyugati kapujának szobrászati dekorációját készítette el, és ebben az időben faraghatta a Madonna della Palla-oltárt az umbriai Norciában 49 Az 1470-es évek elejétől ismét Rómában, a pápai udvarban, ezúttal a velencei Barbo család számára dolgozott. Síremlékeket faragott, és amikor a firenzei Mino da Fiesoléval együtt II. Pál pápa számára elkészítette a kor legnagyobb szabású síremlékét, már sokat tapasztalt, nagy ismeretanyaggal rendelkező szobrásznak számíthatott. >0 Giovanni Dalmata az 1480-as évek elején érkezhetett Mátyás ud46 Balogh, Mátyás király arcképei, i. m. (3. j.) 449-450. 47 Kukuljevic, S., Leben südslavischer Künstler, Agram 1868; Tschudi, H., Giovanni Dalmata, Jahrbuch der königlich preussischen Kunstsammlungen 4 (1883) 169-190; Fabriczy, C. v., Giovanni Dalmata. Neues zum Leben und Werke des Meisters, Jahrbuch der königlich preussischen Kunstsammlungen 22 ( 1901 ) 224-252; Schottmüller, F., Giovanni Dalmata, Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler 8, Leipzig 1913. 303-304; Seymour, Ch. Jr., Sculpture in Italy 1400-1500, Harmondsworth 1966, 156-160; Prijatclj, K., Ivan Duknovic, Zagreb 1957; Balogh, J., Iohannes Duknovich de Tragurio. Giovanni Dalmata, Acta Históriáé Artium 7 (1961) 51-78; Mikó A, All'antica müvek és alkotóik Budán és Zágrábban Mátyás király és a Jagellók idején 1480-1526. in Horvátország és Magyarország. Évszázados irodalmi és képzőművészeti kapcsolatok, szerk. Damjanov, J., Zagreb 1995, 315-322; Roll, J., Giovanni Dalmata, Römische Studien der Bibliotheca Hertziana, 10, Worms 1994. 48 Tebaldi (f 1466) kardinális síremlékét faragta (Róma, S. Maria sopra Minerva), amelyből a kardinális alakját tulajdonítják neki. 49 Cordela, R., Un opera inedita di Giovanni Dalmata a Norcia (Umbria): L'altarc della „Madonna della Palla", Acta Históriáé Artium 28 (1982) 256-266.; u. ő. Aggiunta all'articolo „Un opera inedita di Giovanni Dalmata", Acta Históriáé Artium, 28 (1982) 263. 50 Giovanni Dalmata ismerte a firenzei szobrászat eredményeit, mégha okleveles adat nem is szól firenzei tartózkodásáról. Ismernie kellett olyan firenzei szobrászok Rómában készült munkáit, mint Antonio és Bernardo Rosscllino, akik a Borgót tervezték, Fra Angelicóét, aki a vatikáni palotában a Capella Niccolina freskóit festette, Donatello és Filarete müveit, akik többek között a S. Pietro bronz kapuját is készítették. Vö. Seymour, i. m. (47. j.) 156-160; Weiss, R.; Un umanista Veneziano: Papa Paolo IL, Roma 1958; Zander, G., La possibile ricomposizione del monumento sepolcrale di Paolo IL, Atti della Ponti/ica Accademia Romana di Archeológia, Serie III, LV, LVI, 1982-1984, 175-243; Negri Arnoldi, F., II monumento sepolcrale di Paolo IL, Roma 1300-1875, L'arte degli Anni Santi, a cura di Fagiolo, M. Madonna, M. L. Kiállítási katalógus, Palazzo Venezia Roma 1984-85; Roll, ;'. m. (47. j.) 60-65.
