Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)

Mátyás király és Aragóniái Beatrix budapesti domborműveiről

a Philostratus kódex miniatúra portréján (33. kép),

37 és Mátyás bibliájának bőrkötésű fedőlapján is (34. kép).

38 Ezeken a király felemelt fejjel, szemeit az égre emelve jelenik meg. Arcán a divinitas kifejezése látható, haja oroszlánsörényre emlékeztet, és az antik hősök babérkoszorújával övezett. Vonásai feltűnően hasonlítanak. Nagy Sándoréira.

39 A hős-ábrázolás egy különleges fajtája tűnik fel Mátyás Bautzen kaputornyán lévő portréján, amelynek profiljában nem a fiatal, Nagy Sándor-i típus tűnik fel, hanem az először Verrocchio által megfogalmazott harcos típus.

40 A budapesti dombormű Mátyás képmása azonban láthatóan különbözik is a fent említett ábrázolásoktól. Jóllehet ezen a portrén is oroszlánsörényre emlékeztető hajjal ábrázolták a királyt, azonban itt egészen más tulajdonságait hangsúlyozták. Hasonló megjelenítése tűnik fel a Hieronymus-kódex Mátyást bemutató miniatúra portréján is (35. kép)

41 Az ilyen ábrázolások mögött nyilvánvalóan az a szándék állt, hogy Mátyás ne csak rex invictissimusként szerepeljen, hanem mint nemes szívű, kegyes és igazságos uralkodó is, ahogy később alakja a népmesékben is megjelent. Ilyen értelemben analógiaként említhető számos Anjou Renét ábrázoló mű is, hiszen Renét, aki Mátyás kortársa volt, gyakran hívták és ábrázolták a „jó René király"-nak.

42 Valóban, a maga rejtett módján, a budapesti dombormű politikai jelentést hordoz, egy olyan korban, amikor külföldön Mátyást gyakran Attilaként ábrázolták a nevéhez kapcsolódó összes negatív értelmezéssel együtt.

43 Nemcsak a dombonnüvek típusa, de all 'antica stílusa is arra utal, hogy a humanisták tudatosan választották ezt az ábrázolási módot, ők, akik Mátyás uralkodásának kereteit is meghatározták, főként Aragóniái Beatrixszel kötött házassága után ( 1476).

44 A háború előtti kutatás leginkább a domborművek mesterének megállapításával volt elfoglalva, és számos javaslat született a szobrász kilétének meghatározására. Alig lehetséges olyan jelentős itáliai quattrocento szobrászt emliteni, akinek személyét ezideig még nem hozták összefüggésbe a budapesti domborművekkel. Míg a korábbi kutatás Verrocchiót, Benedetto da Maianót, Francesco Lauranát, Giovanni Dalmatát, Desiderio da Settignanót jelölte meg a domborművek lehetséges mestereként, újabban Giancristoforo Romano neve is felkerült a számba jöhető szobrászok nevét tartalmazó listára.

45 Balogh Jolán egy ismeretlen lombard-milánói mesternek attribuálta a műve37 Budapest, Széchényi Könyvtár, Cod. lat. 417, föl 1 v. 38 Erlangen, Universitätsbibliothek, Ms.

6. 39 Meiler, P., Physiognomical Theory in Renaissance heroic Portraits in The Renaissance and Mannerism. Studies in Western Art. Acts of the Twentieth International Congress of the History of Art, 1, Princeton 1963, 53-70. 40 /. m. (ld. előző j.) 53-70. 41 Wien, Österreichische Nationalbibliothck, Cod. lat. 930, folio 1 r. 42 Meiss, M.

, Andrea Mantegna as Illuminator, New York 1957, 37. 30 k.; Robin, Y.,La court d AnjouProvence. La vie artistique sous la règne de René, Paris 1985, 30 skk, 244 skk. 43 Vayer, L, Von Faunus Ficarius bis zu Matthias Corvinus. Beiträge zur Ikonographie des osteuropäischen Humanismus, Acta Históriáé Artium 13 (1967) 191-196; Mikó A., Divinus Hercules és Attila secundus. Mátyás király müpártolásának humanista aspektusai. Ars Hungarica 10 ( 1991,2) 149-156. 44 Marosi,/, m. (30. j.) 289-291. 45 Vö. Balogh Jolán bibliográfiáját: A művészet Mátyás király udvarában, i. m. (2. j.) I. 289-291; Gerevich, /. m. (2. j.) 15-32.