Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)

Mátyás király és Aragóniái Beatrix budapesti domborműveiről

Mátyás közötti párhuzam sokszor szerepel itáliai humanisták müveiben,

28 és ugyanez a párhuzam felbukkan Janus Pannonius több versében,

29 sőt 1480-ban egy Angelo Poliziano által írt ajánlásban is, melyben a híres firenzei költő-humanista Mátyást ugyancsak Nagy Sándorhoz hasonlította.

30 A nyugat érdekei azt diktálták, hogy a magyar király folytassa a török elleni harcokat, és az itáliai humanisták, Budán és Itáliában egyaránt, e cél érdekében fáradoztak. Szükségtelen megemlíteni, hogy ez a nyugatiak által támogatott cél Mátyást saját céljainak elérésében is segítette. A személyes kiválóság és az ország haladását szolgáló jó tettek megfeleltek az antik követelményeknek is. A humanisták hangsúlyozták, hogy a személyes kiválóság és a megfelelő uralkodói tulajdonságok fontosabbak, mint az uralkodó legitimitása, amely segített Mátyásnak, aki illegitim uralkodó volt, magát a többi európai uralkodóval elismertetni, és egyenrangúként elfogadtatni.

31 Hasonló célt szolgált a portré szobrászat is. Segített bemutatni Mátyást, mint ókori hőst, aki egyedül Nagy Sándorhoz volt mérhető. Mátyás, mint antik hadvezér és hős a humanisták kedvelt témájává vált és lehetőséget kínált sokféle all 'antica ábrázoláshoz. A királyról készült több képmás vezethető vissza Nagy Sándor ábrázolásokra. Plutarchos leírta azokat a Nagy Sándon'ól készült portrékat, amelyeket a nagy hadvezér kedvelt udvari szobrásza, Lysippos készített, aki a legtökéletesebben tudta kifejezni a hadvezér férfiasságát. Nagy Sándort oroszlánhoz hasonlította. A görögök az oroszlánban felismerték a bátorság és fenség megtestesülését. A számos vonás közül, amely az oroszlán erejét tükrözi, Aristoteles, Nagy Sándor nevelője megemlítette tanítványa oroszlánsörényre emlékeztető hajának színét és sűrűségét.

32 Ez a sűrű és hullámos haj felismerhető a híres antik hadvezér számos fedetlen fejű megjelenítésén, amelyek hiteles Nagy Sándor ábrázolásként elfogadottak.

33 Néhány Mátyás portré, mint az egyik bronz ennen lévő (29. kép),

34 vagy a Kunsthistorisches Museum aranyérmén lévő képmás (30. kép),

3:i összehasonlítható azokkal a posthumus Nagy Sándor ábrázolásokkal, amelyek a Kr. e. 297 körül Amphipolisban, Magnesiában és Lampsakosban készült érmeken jelennek meg (31-32. kép).

36 Ezekhez hasonló Mátyás képmások tűnnek fel 28 Mint Francesco Filelfo, Vcspasiano da Bisticci és még sokan mások, (vö. Pajorin, i. m. 10. j.) akiknek Mátyás és Közép-Európa iránti érdeklődése szorosan kötődött a török veszélyhez. 29 Janus Pannonius, Plutarchi de dictis regum et imperatorum liber, Jani Panonnii opuscidarum pars altera, Utrecht 1784 nyomán Ábel, E., Analecta ad históriám renascentium in Hungária litterarum spectantia, Budapest 1880; Abel J., Olaszországi XV. századbeli íróknak Mátyást dicsőítő művei, Budapest 1890. 30 Vö. Vayer, i. m. (26. j.) 25-36. 31 Schwarzenberg, E., The Portraiture of Alexander in Alexandre le Grand: Image et realité, Vandoevres - Genève 1975, 223-268; Baltriisaitis, J., Aberrations, Paris 1957, 8-12. 32 Schwarzenberg, i. m. (3 1. j.) 223-268. 33 Richter, G. M. A., The Portraits of the Greeks 1, London 1965, 255-256. 34 Az ú.n. második bronz medál, amely a királyt jobbra néző profilban ábrázolja, Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz. 147/885-50. Vö. Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn, /'. m. (2. j.) 196-198. 35 Münzkabinett, ltsz. 709 a ss. Vö. Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn, i. m. (2. j.) 198. 36 Richter, /. m. (33. j.) III. 1719-1722. k.