Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)

Mária megkoronázását ábrázoló festménytöredék Duccio műhelyéből

mértékben Cimabue méltóságteljes freskójának hatása alatt készült, mely az assisii S. Francesco felső templom kereszthajójában látható.

24 Nagyon valószínű az is, hogy a sienai táblakép készítése kapcsolatban volt a ferencesekkel. A festmény származása a 16. századig követhető vissza: ekkor a S. Petronilla fuori Porta Camollia klarissza kolostorában volt látható, maga a kolostor pedig legkésőbb 1260-ban már működött.

25 Későbbi időkben a képet ikonként tisztelték: körmenetben vitték legalább négy alkalommal, 1586-ban, 1655-ben, 1723-ban és végül 1824-ben. Semmilyen jel nem utal arra, hogy ez a képtábla eredetileg bármiféle nagyobb együttes része lett volna. Bár valamivel kisebb, mint a budapesti Mária megkoronázása rekonstruált állapotában (92 x 59 cm), a Szent Szűz Megdicsőülése témájának szentelt önálló táblakép egy korábbi példájának tekinthető. A Szépművészeti Múzeum táblájának pompás kivitelezése tökéletesen illik az ábrázolt témához. Remélem, sikerült bebizonyítanom, hogy sohasem képezhette Duccio Maestajánsk részét. Mindazonáltal, stílusát és díszítőmotívumait tekintve, igen közel áll a sienai oltárképhez, és feltételezhető, hogy nagyjából ugyanabban az időben is készült. Ha aMaestàn egyáltalán valaha is volt Mária megkoronázását ábrázoló jelenet, az kétségtelenül nagyon hasonló lehetett a budapesti töredékhez. Végül pedig, ha a Maestài Duccio működése csúcspontjának tekintjük, a budapesti táblát is ebben az összefüggésben kell szemlélnünk. VICTOR M. SCHMIDT Fordította Zentai Loránd 24 Garrison, E. B., Italian Romanesque panel painting. An illustrated index, Florence 1949, 161. sz.; Stubblebine, J. H., Guido da Siena, Princeton 1964,67-69, VIII. sz.; Bellosi, L., Per un contesto cimabuesco senese: b) Rinaldo da Siena e Guido di Graziano, Prospettiva ( 1981) 62. sz., 16-28, főként 16-18. A táblát általában Cimabue freskóinak készítési idejére, vagyis az 1270-es évek végére datálják. Újabban azonban Luciano Bellosi amellett érvel, hogy a freskók a ferences pápa, IV. Miklós idején (1288-1292) készültek, ld. Bellosi, L. - Ragionieri, G., Cimabue, Milano 1998,160-167,278-281. A táblakép ikonográfiájáról ld. még Bahr, I., Christus und Maria: ein Tafelbild aus dem Klarissenkonvent in Siena, in Begegnungen: Festschrift für Peter Anselm Riedl zum 60. Geburtstag, Szerk. Güthlein, K., Worms 1993, 35—41. 25 A festmény történetéről ld. Ingeborg Bahr, in Riedl, P. A. - Seidel, M., Die Kirchen von Siena, 2.1.1: Oratorio della Carito - S. Domenico, München 1992, 322-324, 8. sz.