Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)

Mátyás király és Aragóniái Beatrix budapesti domborműveiről

MÁTYÁS KIRÁLY ÉS ARAGÓNIÁI BEATRIX BUDAPESTI DOMBORMŰVEIRŐL A Mátyás királyt (1458-1490) és Beatrix

1 királynét (1476-1490, ti508) ábrázoló jól ismert, számtalanszor reprodukált és még gyakrabban történelmi munkák illusztrációjaként használt domborművek a magyar és nemzetközi művészettörténet írás 19. század vége óta sokszor, és sokak által vitatott, és máig megoldatlan problémái közé tartoznak (25-26. kép).

2 A müvek iránti érdeklődés elsősorban a királynak, mint a magyar történelem egyik legfontosabb alakjának szól, másrészt összefügg viszonylag magas művészi színvonalukkal, valamint azzal a ténnyel is, hogy jóllehet a királyról számos ábrázolás maradt fenn, ezek között ritka a szobrászati alkotás. Balogh Jolán, a magyarországi reneszánsz művészei legjelentősebb kutatója, 1928tól többször foglalkozott a domborművekkel, fenntartotta róluk alkotott elítélő véleményét fél évszázaddal később is.

3 Szerinte stílusukat sematizmus jellemzi, főként a ruházat valamint a haj és az ékszerek megmintázásában. Úgy látta, hogy a művek minden frissességet és eredetiséget nélkülöznek. Miksa császár és Bornemissza Gergely, csanádi érsek és veszprémi püspök 157172-ben váltott levelei (egykor a bécsi Hofkammerarchivban) bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a császár által kért ex alabastro factas Matthiae regis et regináé effigies piilcherimas domborművek 1572-ben Bécsbe kerültek,

4 ahol előbb a Belvedere, majd a Kunsthistorisches Museum gyűjteményének részét képezték. 1933-ban a velencei egyezmény alapján kerültek vissza Magyarországra.

5 *Itt kívánok köszönetet mondani az érdekes szakmai vitáért és a nekem nyújtott szíves segítségért kollégáimnak, Dr. Eislcr Jánosnak, Dr. Mikó Árpádnak. Dr. Lővei Pálnak és mindenekelőtt Dr. Michael Gervers-nek. 1 Budapest, Szépművészeti Múzeum, ltsz. 6711 és 6712. Mint kölcsöntárgyak a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán kerültek bemutatásra. 2 Balogh .1.. A művészet Mátyás király udvarában, 1 2, Budapest 1966, 1, 289-291; Gerevich, L.. Le Maître des reliefs en marbe du roi Mathias et sa femme Beatrice, SzMKözl 27 (1965) 15-32; Balogh, J., Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der Bildenden Künste in Budapest, Budapest 1975., 125, 126. sz.; U.Ő., Die Bildnisse des Königs Matthias, in Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn 1458-1490, Kiállítási katalógus, Wien 1982, 6-7, 203-204, 84 85. sz. 1 Balogh J., Adatok Milánó és Magyarország kulturális kapcsolatainak történetéhez, Budapest 1928; U.ő., Mátyás király arcképei in Mátyás Emlékkönyv, 1-2, Budapest 1940, 1, 435-549; Balogh, i. m. (2. j.) 1, 288-291 ; U.ő., Die Anfänge der Renaissance in Ungarn. Matthias Corvinus und die Kunst, Graz 1975, 194. 4 Thallóczy L., Mátyás király és Beatrix domborműves arcképeinek történetéhez, Archaeologiai Értesítő, 14 (1834). 140-143. 5 Balogh, i. m. (2. j.) I. 289.