Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)
Mária megkoronázását ábrázoló festménytöredék Duccio műhelyéből
A budapesti tábla rekonstrukcióját az alábbiakban leírt eljárással végeztük. Elwin Köster és jómagam számítógépbe szkenneltük a fent említett két oltártábla és a töredék fényképét, majd a töredéket megközelítőleg a két tábla alakjainak léptékérc kicsinyítettük. 21 Végül a töredék kicsinyített képét a két tábla képébe illesztettük, semmit sem módosítva az ábrázolásokon. Igen meglepő volt látnunk, hogy az aránykülönbségek ellenére, milyen pontosan fedik egymást az alakok (a 35. leltári számú sienai szárnyasoltár teljes mérete: 100,7 x 71 cm, a triptichon-szárny méretei, keret nélkül: 60 x 19,1 cm). A legnagyobb eltérés a képek között Krisztus ruhaujjánál mutatkozott: ennek helyzetéből a budapesti képen azt következtethettük, hogy itt Krisztus alakját közelebb helyezték Máriáéhoz, mint a másik két táblán tették. A töredék jelenlegi méretei alapján (51,5 x 32 cm) nem volt nehéz kiszámítani eredeti szélességét. A 35. leltári számú szárnyasoltár esetében Mária és Krisztus ülő alakjainak távolsága, háttól-hátig mérve, kb. 63,2 cm; a trónus szélessége kb. 83 cm (22. kép). A New York-i triptichon esetében ez a két méret 67,2 illetve 88,1 cm (23. kép). Ezek az alsó határ közelében mozgó méretek. Ha hozzávesszük, hogy némi hellyel kell számolnunk a trónus és a tábla jobb és bal széle között is, nyilvánvalóan növelnünk kell a táblaszélesség feltételezett méreteit - s még inkább, ha az eredeti képen esetlegesen kísérő angyalok alakjait is számításba vesszük. Ugyanakkor, a. Maestà trónoló Madonnája feletti csonka háromszög alakú képtér felső szélének mérete jelenlegi állapotában 93,5 cm (13. kép), eredetileg még kevesebb lehetett, hiszen számolnunk kell a kerettel is, mely korábban körbefogta a középképet, valamint balra és jobbra a próféták alakjait. 22 Ha helyes White feltételezése, mely szerint a trónoló Madonna feletti rész eredeti szélessége megegyezett a hátsó oldal középső passiójelentének szélességével, akkor ez a méret pontosan 77,8 cm lehetett 23 (18. kép). Még ha számolunk is azzal a lehetőséggel, hogy a budapesti táblán Mária és Krisztus alakja közelebb került egymáshoz, következtetésünk akkor is csak ugyanaz lehet: a töredék, eredeti méreteiben, semmiképpen sem lett volna beilleszthető a Maestà fő oldalán, a trónoló Madonna alakja feletti képmezőbe. Önálló táblakép Ha viszont a budapesti Mária megkoronázását ábrázoló képtábla nem a Maestà részét képezte, mégis, mi lehetett eredeti rendeltetése? Azt hiszem, a legvalószínűbb másik lehetőség, amire gondolhatunk, az, hogy önálló táblaképnek tekintjük, erre ugyanis már korábban is volt példa a sienai festészetben. Ez a példa a Klarisszák mesterének, másképp Rinaldo da Sienának egyik táblája, a sienai S. Chiara kolostorban (24. kép) mely ugyan nem koronázási jelenetet ábrázol, de ahhoz igen hasonló témát: Máriát és Krisztust, amint egymás mellett ülnek egy trónuson. Ez a kompozíció igen jelentős 21 A fényképek digitalizálásához egy Hewlett Packard ScanJet 4C szkennert használtunk (600 dpi). A képeket a PaintShop Pro program 5. változatával módosítottuk. 22 White, Measurement... /'. m. ( 12.j.) 350-351, 353. 23 Uott, 365-366; White, Duccio... i. m. (12.j.) 207-208.
