Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)
A Krafft-festmény konzerválása és restaurálása
ÚJ SZERZEMÉNY: PEDRO GARCIA DE BENABARRE KÉT TÁBLAKÉPE A Szépművészeti Múzeum spanyol gyűjteménye 1997-ben három művel vált teljesebbé, 1 ugyanis az egyre jelentősebb korai anyagot az egykor Katalóniában és Aragóniában alkotó Pedro Garcia de Benabarre két oltártáblája, (63-64. kép) 2 a barokk-gyűjteményt pedig, a cordovai festő, Antonio del Castillo Szent Ferenc képe gazdagította. 3 Pedro Garcia de Benabarre Szent Pált illetve Szent Pétert ábrázoló két hatalmas oltárképe a századfordulón még az Alta Ribagorca tartománybeli Montanyana plébánia-templomában, a Szűzanyának szentelt oltár része volt. Mindkettő az úgynevezett ajtó-kép szerepét töltötte be. 4 Ezek a spanyol - különösen katalán - oltárokon a 14. század végétől előforduló, az oltár alsó sorában, a széleken található ajtó-képek a szentély egészét lezáró oltár mögé biztosították a bejutást. Esetünkben a Szent Péter-táblán látható a kulcslyuk, és a kép felületén jól kivehető az ajtót mozgató karika kopásának a nyoma. Az ajtók közé fogott predella képek és a középen elhelyezett tabernákulum felett a Montanyana-i plébániatemplomban egy öttengelyü oltár állt. Az oltár közepére a Madonna került, karján a gyermek Jézussal, amint azt az Archivo Más századfordulón készült felvétele mutatja. E régi fénykép, bár az oltár legfelső képei tekintetében nem értelmezhető minden részlete, mégis nagyon jelentős, ugyanis Post több publikációjában közölte a Montanyana-i oltár felbukkanó darabjait anélkül, hogy az oltárt pontosan rekonstruálhatta volna. 5 A század elején szét1 A gyűjteményről legutóbb Nyerges, É., SzMKözl 87 (1997) 183-185. 2 Szent Pál, ltsz.: 97.6a, és Szent Péter, ltsz.: 97.6b. Fa, olaj, tempera, 201 x 60 cm.Vétetett a madridi Sotheby's 1997. április 24-i árverésén , ahol Pedro Garcia de Benavarre alkotásaként árverezték el. 3 Ltsz.: 97.7. Olaj, vászon, 171,5 x 120,5 cm. Az irodalomban alig ismert festmény közlésére rövidesen sor kerül. 4 Az Archivo Más tulajdonában lévő, századfordulón készült felvételen, melyet M. Blanchnak köszönök, jól látható, hogy a baloldalon állt egykor Szent Pál képe. 5 Post, Ch. R., A History of Spanish Painting, Cambridge 1938, V1I-I, 298-303, 311. és 97-100, 107. képek. Post, Ch. R., Unpublished Early Spanish Paintings in American and English Collections, The Art Bulletin 34 (1952) 282-83, 13. kép. Jól kivehető, hogy az oltár predcllaképeit szétvágták, a tabernákulum helyére, amely ma ismeretlen, a Mennybemenetelt illesztették. Az Archivo Más fotójával összehasonlítva megcserélték a predella képek sorát. Eredetileg balról jobbra a predellaképeken, amint Gudiol, J. - Alcolea Blanch, S., Pintura gótica catalana, Barcelona 1986, 186, kat. 552. már helyesen említik: Szent Fábián és Szent Sebestyén, Szent Borbála és Szent Lucia, Keresztelő Szent János és Szent Péter mártír, valamint Szent Apollónia és Mária Magdolna alakja látható.
