Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)

A Krafft-festmény konzerválása és restaurálása

bontott, majd szétszóródott oltár darabjai Barcelonából Spanyolországon kívülre, New York-ba és Londonba kerültek. 6 Pedro Garcia de Benabarreról legkorábban 1445-ből, Zaragozából ismert egy adat, amely ottlétét, majd egy további 1446-ból, amely ottani festői működését tanúsítja. Bizonyos, hogy 1455-ben áttelepült Barcelonába, majd Bernát Martorell halála után vállalta, hogy félbemaradt oltárai befejezésében részt vesz. A Montanyana-i Szüzanya tiszteletére emelt oltár, amelyhez egykor a budapesti táblák is tartoztak, életének utol­só periódusára, az ún. Barbastro-i korszakra, 1480-96 közé, pontosabban, 1486 utánra tehető. Ekkor már nagy műhelye volt, amelyben többek között vele dolgozott a buda­pesti gyűjteményben két oltártáblával képviselt Pedro Espalargues, továbbá Viella mester, valamint Juan de la Abadia. 7 A méretük szerint is monumentális új szerzemények állapota kielégítő, Szent Pál apostol érintetlenebb,jobb állapotú. A táblákat korábban nem restaurálták, csupán az oltár szétbontásakor történt sérüléseket - amely elsősorban a faragott és aranyozott pálca díszekeretre terjedt ki - javították. 8 Az életnagyságú apostolok alakját a mondatszalagok szinte második glóriaként övezik, Péter apostolén a Tibi dabo claves regni caelorum (Mt, 16,19) 9 felirat olvasha­tó. A Péter apostol kiválasztására vonatkozó szövegrészt tökéletesen kiegészítik Szent Pál megtérésére emlékező, hitvalló szavai: Audivit arcana verba, que non licet homoni loqui (2Kor 12,4). 10 A részletek gazdagsága, a pompás anyagok megörökítése, az ábrázolás tökéletes­sége, a rajzi biztonság és az alakok lélektani megragadása egyaránt jellemzi e két apos­tol-képet. Az arany hátteret átszövő, szeszélyes rajzú indadísz Garcia de Benabarre oltárain rendszerint fellelhető. Az aranyat ezen oltártáblán mesterien ötvözte az ezüst­tel, használta Szent Pál hatalmas pallosán, akárcsak a ruha apró díszein. Az apostol­fejedelmek ábrázolásánál ugyanakkor szigorúan követte az ikonográfia szabályait, amikor Szent Pált hatalmas szakállal, ívelt orral, igen erős emberként ábrázolta. Szent Péter kerek, göndör szakálla, szintén megszokott volt már a kora-kereszténység idejé­6 Az oltár tábláinak legteljesebb katalógusa Gudiol - Alcolea Blanch, i.m. 186, kat. 522. A bizonyosan az oltárhoz kapcsolható, és az archív fotóval is bizonyítható képek közül Mária születése és az Angyali üdvözlet lappang, fellelhető darabjai a következők: Jézus születése, Három királyok imádása, Krisztus mennybemenetele, Krisztus feltámadása, Mária halála, Mária megkoronázása, Vizitáció, Gyertyaszentelő Boldogasszony (Purificacio). Az oltár csúcsán valószínűleg egy Kálvária volt, a gótikus szentély falához simulóan, a felső sorban egy Krisztus az Olajfák hegyén, valamint talán az Utolsó vacsora és Krisztus elfogatása lehetett. A Krisztus az Olajfák hegyén táblát Post említette (i.m. 1952, 282-83) a Marius de Zayas gyűjteményben (Stanford, Connecticut). 7 A spanyol kiállításon látható, ma predellának tűnő Espalargues-képek eredetileg egy oltár szárnyké­pei: Jézus születése, illetve Mária halála jelenetekkel, melyeket századunk első évtizedeiben, a műkeres­kedelemben összeépítettek. Eredeti alakjukról az Archivo Más archív felvétele nyújt fogalmat. 8 A müvek állapotának vizsgálatát Kovács Zsuzsa restaurátorral mértük fel, segítségét ezúton is kö­szönöm. 9 „Néked adom a mennyek országának kulcsait" 10 „...olyan kimondhatatlan beszédeket hallott, amelyeket nem szabad embernek elmondania".

Next

/
Oldalképek
Tartalom