Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)

Medmai terrakották

számos apró repedés figyelhető meg. Ez az anyagminőség önmagában is egyértelművé teszi a tárgy származását, lévén a legtöbb, vagy talán éppen valamennyi Medmában készült terrakotta félreismerhetetlen sajátossága.

6 A fej elülső oldala, az arc és a homlokot keretező haj negatív formából készült, lekerekített hátoldala mintázatlanul hagyott. A két, kézzel formált, gömb alakú fülbevaló a medmai nőalakokon előforduló egyetlen fúlbevalótípust képviseli,

7 és - szintén a medmai fejeken szokásos módon - ábrázolatlanul hagyott, a ráboruló hajtömeg által elrejtett füleket díszít. A haj a homlok közepén elválasztva, felületét párhuzamosan bekarcolt hullámvonalak gazdagítják. Ezzel a fejjel azonos modellre visszavezethető más példányok kerültek elő Orsi ásatásai során is,

8 egy Heidelbergben található további példány

9 szintén ugyanebbe a szériába

10 tartozik. Az előzővel teljesen megegyező színű és minőségű agyagból készült a másik, 50.1094 leltári számú terrakotta fej is (4-5. kép).

11 Megformálása sokban egyezik az előzőével: a női arcot itt is a homlok közepén elválasztott, párhuzamos hullámokkal bekarcolt, fülre boruló haj keretezi; a mintázott hajrészre feltett sphendoné felett a fej teteje mintázatlan, akár csak egyenes fallal lezárt hátoldala. Mintázása - főként szemből nézve az előzőénél hanyagabbnak, gyengébb minőségűnek hat, amit csak részben magyaráz, hogy alighanem kopottabb negatív formából készült. Különösen szembeszökő az arc Medmában szokatlan, vékony és hosszúkás alkata, „beesettsége", valamint a száj szinte elmosódó körvonalai, főleg a bal oldalon. A legjobb minőségű medmai példányokhoz képest mindkét fej gondatlanabbul kivitelezett. Ez a vonás is arra utal, hogy a medmai terrakotta-plasztika virágkorát követő évtizedek, a Kr.e. 450 körüli évek termésébe tartoznak. A medmai arcokra főleg Kr.e. 480^4-60 között olyannyira jellemző dekoratív és sokszor stilizáltnak ható érett archaikus vonásokat felváltó kora-klasszikus fonnák megjelenésével egyidőben legtöbbször a kivitelezés gondosságának fellazulása is megfigyelhető. Az olykor fémes élességű körvonalakat elmosódottabbak váltják fel, ugyanakkor, amikor a szemöldö6 A rosarnói agyagminőségről ld. Orsi, i.h. 70. valamint újabban: R. Miller Ammerman, Terrecotte votive: evidenza di culto e di contatto culturale in Magna Grecia, Scienze dell'Antichità 3-4 (1989-1990) 353-362, főleg 354-5. 7 A medmai fejek fejdísz- és fülbevaló-repertoárjának viszonylagos egyszerűségéről ld. Orsi, i.h. (ld. l.j.) 109. 8 Vö. Holloway, R. R., Influences and Styles in the Late Archaic and Early Classical Greek Sculpture of Sicily and Magna Graecia, Louvain 1975, 8, 59-60. kép (Reggio Calabria, Med 3708), valamint legalább további két publikálatlan példány szintén a Reggio Calabria-i Régészeti Múzeum raktáraiban (Med 2957, Med 2965). A Múzeum raktáraiban folytatott kutatás lehetőségéért Dr. Elena Lattanzinak, Calabria tartomány régészeti főfelügyelőjének tározóm köszönettel. 9 Quarles van Ufford, L., Les terres-cuites siciliennes, Assen 1941, 54-55. kép. 10 A terrakotta-plasztika technikai és ezzel összefüggő módszertani kérdéseivel kapcsolatban ld. Nicholls, R.V., BSA 47 (1952) 217-226. A terrakotta-sorozatokat és tagjaik összefüggéseit leíró magyar terminológia terén útmutató Szabó, M., SzMKözl 43 (1975) 125-129, 125. 11 M.: 13 cm; vállnál letört, a jobb váll kis darabjával; állítólag Reggio Calabriából; Szilágyi, J. Gy., Vezető 1979, 26. kép; Szabó, M., Histoire et Archéologie. Les Dossiers 81 (mars 1994) 11, 12. kép.