Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)
Egy mestermívű Imhotep bronzszobor az Imhotep-kultusz intézményesülésének korából?
döntőnek ítélt keltezési érv, amely a figura kötényére és annak felcsavarási irányára épült. 97 A szobor fejformájában a szaita archaizálásnak a középbirodalmi (12. din.) minták nyomán készült másolatát szemlélhetjük. 98 Az egész alak ikonográfiájában az isteni származásra utaló Ptah sapka ugyanolyan lényeges alkotóelemet képez, mint írnoki póza. Talán nem is célszerű gesztusát csupán a homo legens-x attribúcióra szűkíteni, írnok ő, aki a kérelmet ültében írásba is foglalja (baljában írnokpaletta), majd gyorsan (szárnyalva) a megfelelő helyre közvetíti. 99 A letelepedett testhelyzet póza ezért fontosabb magánál az ülőalkalmatosságnál, ami Imhotep ikonográfiájának valóban kevésbé rögzített eleme, így a kockatrónus adott esetben (mint itt is) kiváltható másfajta székkel. Példányunk különösen gazdag díszítőelemei, berakásai a szaiszi bronzszobrászat míves kivitelezését, technikai eljárásait idézik. 100 Külön kiemelendő ezüst szandálja, a kultikus területen használt fehér hd.(/-szandál, amelyben Imhotep az égi és földi szféra között interveniál. 101 E kivételesen szép Imhotep bronz tehát az Imhotep-kultusz intézményesülésének kezdetén, a szaiszi kor elején (I. Pszammetik alatt) keletkezhetett. Feltehetőleg Memphis környéki papi-értelmiségi család állíttathatta, s ha a donátorról, Ham-Honszu-ról idővel bebizonyosodna - ami ma még csak lehetőség -, hogy azonos az I. dossziéba foglalt, ugyanekkortájt élt családapával, akkor tisztázódhatna egészen közvetlen kapcsolata egy királyi írnokot (Horemahbit) is adó családnak az írnok patrónusisten Imhotep kultuszának kezdeteivel. GABODA PÉTER 97 Török a figura öltözékét „fringed skirt"-nek fogta fel. Bianchi szerint, aki egy 3 komponensü öltözékegyüttes egyik darabjaként foglalkozott vele, e szoknyát viszont már a szaiszi korban is nagy gyakorisággal hordták, majd a Ptolemaios korban c „szaita-szoknyát" papok és magánszemélyek egyaránt viselhették, ld. Bianchi, R. S., The striding draped male figure of Ptolemaic Egypt, in Das Ptolemäische Ägypten, Mainz 1978, 95-100. Egészen közeli, de sajnos pontosabban nem keltezett analógiákra akadtam figuránk kötényére nézve az alábbi bronz Imhotep szobrokon, ld. Morenz, S., Gott und Mensch im alten Ägypten, Leipzig 1984 2 , 73. kép („Késői kor" -Berlin, Staatliche Museen, Ägyptisches Museen) ill. Leca, A.-P.,Za médecine égyptienne, Paris 1971, Pl.IL, 465 („szaiszi kor?" - Louvre). 98 Fejformájához hasonlít: Reneszeneb-Dag 12. din.-i tarfejü ülőszobra, ld. Finneiser, K, Das Ägyptische Museum Berlin, Berlin 1991, 63, No 40; Delange, E., Catalogue des statues égyptiennes du Moyen Empire, Paris 1987, 130 (E10914-12. din); 192(E22747- 12. din). Ugyanakkor némileg emlékeztet a megelőző, 25. din. kerekfejü figuráira is. A szaiszi kor elejére, I. Pszammetik idejére datálva pedig időben megelőzi a 6. sz. második felében elinduló „tojásfej" divatját. 99 Ama elképzelések mellé, amelyekben Imhotep mint szárnyas ba-madár közlekedik, helyezhető egy újabban felfedezett észak-szaqqarai démotikus papirusztöredék (kb. Kr.e. 4. sz.) érdekes közlése, ld. Smith-Tait, i.m. (67.J.) 79 skk. Ennek történetében Imhotep szárnyas skarabcuszként ereszkedik alá, és ő, aki ,Jcéptelen arra, hogy felöltse alakját a sokaság előtt", csak miután emberi formájúvá változott, lesz láthatóvá. Ekkor egy sziklatömbön (vö. kockatrónus) magát kényelembe helyezve hallgatja - 1 órán át - egy nő kérelmét. 100 Pl. berlini Neith szobor ötvösművészeti tökéletessége (Inv. Nr. 15446). 101 Staehclin, E., Untersuchungen zur ägyptischen Tracht im Alten Reich, Berlin 1966, 100: egy varázsmondást mondó férfinak fehér bőr szandált kell viselnie (Maystre, Ch., BIFAO 40 [1941] 98 Himmelskuh SI, 77/78.) A szandálviselés szaiszi példái: ld. Goffoet, J., Notes sur les sandales et leur usage dans l'Egypte Pharaonique, in Amosiadès. Mélanges offerts au Prof Claude Vandersleyen, Louvain-laNeuve 1992, 123. (Anchnes-Noferibré szarkofágja: Osiris attribútumokkal, szandállal) és Bresciani, E., Le stele egiziane del Museo Civico Archeologico de Bologna, Bologna 1987, No 33, távola 47 KS 1941 mészkősztélé: Neszparé uab-pap lábán szandál.
