Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)

Egy mestermívű Imhotep bronzszobor az Imhotep-kultusz intézményesülésének korából?

nélkülöznünk kell a datálási nehézségek,

11 legtöbbjük ismeretlen provenienciája és anepigrafikus volta miatt,

12 annál fontosabb lenne legalább a feliratosok, tehát a némi (onomasticai, paleográfiai, grammatikai) támpontot adók mielőbbi közzététele. Azok pedig, amelyek a Ptolemaios-kori nagyobb arányú tiszteletet megelőző időszakra, a kultusz intézményesülésének homályos kezdeteire tehetők, megkülönböztetett (vallás)történeti értékkel rendelkeznek. Bár ezzel végkövetkeztetésünket előre vetítjük - utóbbiak körébe tartozónak sejtjük darabunkat... Egy„ csöpp " tudománytörténet Imhotepnek: a hieroglifírás ismerete Magyarországon „.. .adjon bejutást az írásokba"

13 1853 nyarán két magyar tudós járt el rendszeresen a British Museumba, hogy kifaggassa a múzeum könyveit és szakértőit az egyiptomi kultúra, művészet fő vonásairól. Egyikük, a fiatal Orbán Balázs (1830-1890), aki politikai emigránsként tartózkodott Londonban, 1848-as keleti útiélményeinek feldolgozásához vette igénybe a múzeum könyvtárát,

14 és talán utánanézett Egyiptomban szerzett műtárgyai történetének is.

15 Másikuk, Henszlmann Imre, a magyar művészettörténetírás megteremtője, éppen a néhai Fejérváry Gábor-féle gyűjtemény kiállításán fáradozott (a Museum of Archaeological Institute termeiben), amelyet az örökös, a Londonban ugyancsak emigránsként tartózkodó Pulszky Ferenc szállíttatott ki magához. A célzatosan az egyes kultúrák életútját, egymásra épülését szemléltető kiállításon Egyiptomot, mint a korabeli kronológia alfá'yaX, változatos anyag mutatta be. Henszlmann a feliratos egyiptomi darabok olvasatában S. Birchnek, a British Museum egyiptológusának a szakértelmére támaszkodott, így tett a szóbanforgó Imhotep szobrocska szövegeinek értelmezésénél is.

16 Altalánosságban ugyancsak elmondható, hogy az egyiptológia megkésett magyarországi kialakulása következtében néhány fontosabb hazai aegyptiaca azonositása a 19. század végéig azon is múlott, hogy a feliratba rejtett kulcsot külföldi „írástudók" " Főleg a szaiszi-30. din. közti daraboknál, ld. Varga, E., Megjegyzések az egyiptomi Késői kori kisplasztika előképeihez, SzMKözl 58-59 (1982) 3-12; 141-146. 12 Wildung, i.m. (5.j) Exkurs I. 13 Barta, W., Aufbau und Bedeutung der altägyptischen Opferformel, Glückstadt 1968, 143. kérés típus. (Újbirodalmi és szaiszi előfordulás). 14 Orbán B., Utazás Keleten I-VI, Kolozsvár 1861. 15 Keleti útjának kezdő- és végpontja Konstantinápoly, a család azidő szerinti lakhelye volt. Innen küldte meg adományát a kolozsvári Erdélyi Múzeumi Egylet számára 1859-ben, amikor kegyelmet kapva az emigrációból már maga is hazatérhetett. A gyűjteményt tartalmazó láda elakadt a tengeri úton való hazaszállítás során, ld. Kolozsvári Közlöny 1859. 90 sz. 361 ; ill. Orbán, B.,Sztambultól Szejkéig. Válogatott írások (szerk. Balázs Á.), Debrecen 1990., 20. De talán mégsem végleg kallódott el, mintha utóbb a listán szereplő, a ,^zakkarai katakombák oldalfalából

1 vagy „belső termeinek falábóF származó relief töredékek mégis csak bekerültek volna az egylet gyűjteményébe, ahol a „legnagyobb székely" elkötelezett hazaszeretete mellett a szakkarai kora-szaiszi Bakenrenef sírban tett látogatásáról is tanúskodnak, vö. Cihó M., Collections of Kolb and Orbán Balázs from Oradea and Cluj-Napoca, GM 81 (1984) 74, 2.j. 16 Henszlmann, I., Catalogue of the Collection of the Monuments of Art Formed by the Late Gabriel Fejérváry of Hungary, London 1853, 6, No. 33.