Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 86. (Budapest, 1997)
Ezredévi emlékművek múltnak és jövőnek: Schickedanz Albert 1846-1915
ban sem. Be kellett érnünk a Schickedanz-hagyatékból származó néhány vázlatrajzzal, fénymásolt tervlappal, illetve egykorú publikációval. A szegedi közúti hidat ábrázoló, akvarellel festett távlatokkal szintén nem volt szerencsénk. A párizsi Musée d'Orsayben őrzött példány biztosításához és szállításához szükséges tetemes összeget nem tudtuk előteremteni; tudomásunk volt egy budapesti példányról is, amelyet a Szépművészeti Múzeum 1975-ben védetté nyilvánított, de ezt nem sikerült megtalálnunk - vélhetően azért, mert a tulajdonos engedély nélkül eladta külföldre. Egy harmadik, kisebb méretű példány volt Tisza Lajos szegedi díszalbumában is, amelynek azonban nem sikerült nyomára akadnunk. (Sch. kat. 9.) A hídarchitektúra-tervekkel kapcsolatos kutatásokat Vadas Ferenc végezte. Schickedanz Albert festői tevékenysége nem volt teljesen ismeretlen - pontosabban fogalmazva: szakmai körökben tudták, hogy festett is, de művei nem szerepeltek múzeumi kiállításokon, viszonylag kevés munkája található múzeumi gyűjteményekben. A Képzőművészeti Társulat katalógusainak műtárgylistái segítségével követni lehetett, hogy Schickedanz milyen műfajokban tevékenykedett. Mint arcképfestő és tájfestő beilleszkedett a konzervatív, ún. műcsarnoki festők sorába, csupán mértéktartása emelte némileg a tömeg fölé munkáit. A városképfestés jelentette festői munkásságának specialitását (43. kép). A kutatás során bebizonyosodni látszott, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben ez a műfaj nem kísérte végig munkásságát, a megtalálható hét kompozíció mind az 1884-85. évi fővárosi látképpályázathoz kapcsolódik. A hét kompozíciót tizenegy kép képviselte a kiállításon: a pályázatra készített hét kép közül ötöt sikerült megtalálnunk és kiállítanunk, mellettük az ezekből legjobbnak ítélt négy, nagyobb méretű (kb. 100 x 150 cm) változatait, és két kis méretű színvázlatot. A kiállított tizenegy kép közül kettő már a rendezés időszakában került elő, így sajnos nem szerepelnek a katalógusban. 7 Az utolsó percben előkerült kis színvázlat segítségével sikerült a sorozatot legalább a kompozíciók tekintetében teljessé tenni, és így kiegészíteni a kiállítás előkészítésének korai időszakában készült publikáció hiányos adatait. A városképek összegyűjtése nem okozott nagy nehézséget, mert legtöbbjük az idők során a Székesfővárosi Múzeumba, a mai Budapesti Történeti Múzeum elődjébe került, és ily módon ma az annak részét képező Fővárosi Képtárban található. A mi munkánk a képek datálására és keletkezésük körülményeinek feltárására korlátozódott. (Sch. kat. F. 2-F. 10.) Az írott források említik, hogy Schickedanz 1892-ben oltárképet festett Schuster Konstantin váci püspök megrendelésére. Az egyik forrás megközelítőleges leírást is ad a képről, ennek segítségével a hagyatékban talált egykorú fotóról megállapítható, hogy a szóban forgó oltárképet ábrázolja. A hagyatékban találtunk egy, szintén e képhez készült színvázlatot is. A kiállítás előkészítésének egyik legnagyobb kudarca volt, hogy magát az oltárképet mégsem sikerült megtalálnunk, sőt semmi nyomra sem akadtunk, holott sokféle segítséget igénybe vettünk. Nem találtuk a váci székesegyházban (egy kéziratos forrás erre utalt), a megrendelő székhelyén, a váci püspöki palotában, a váci kanonokok között senki sem találtatott, aki a fotó alapján el tudott volna igazítani. 7 A Ferenciek terén állott Athenaeum, o.v., 60 x 80 cm, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum. A margitszigeti Ybl-fürdő, olaj papírlemezen, 16 x 24 cm. Budapest, magántulajdon.
