Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 86. (Budapest, 1997)

BESZÁMOLÓ AZ ANTIK GYŰJTEMÉNYBEN VÉGZETT SZOBOR-RESTAURÁLÁSI MUNKÁKRÓL - DEMÉNY, ATTILA - FÓRIZS, ISTVÁN - TÓTH, MÁRIA: Antik márványok stabilizotóp-geokémiai vizsgálata

latokat a korlátozott mintavételi lehetőségek miatt nem végeztünk,

20 de a feladat megoldásához végül is nem éreztük hiányukat. Az izotópvizsgálathoz a minták feltárását McCrea módszere szerint

21 végeztük, a mérés Finnigan MAT delta S stabilizotópmérő tömegspektrométerrel készült. Az adatokat nemzetközi sztenderdekre (PDB, SMOW) vonatkoztatva közöljük. Az MTA Geokémiai Kutatólaboratóriumában néhány, az Antik Gyűjtemény munkatársai által kijelölt mű izotópanalitikai és röntgen pordiffrakcikós vizsgálatát végeztük el. A kőzetminták eredetének és geokémiai sajátosságainak megállapításából kiindulva azt akartuk meghatározni, hogy a geokémiai analízis kínálta lehetőségek határain belül maradva hogyan tudunk állást foglalni az egyes műtárgyakhoz sorolt töredékek eredeti összetartozásának kérdésében. Első feladatként a Salonából (Split) származó, attikai műhelyben készült római császárkori szarkofág (ltsz. 51.31.)

22 néhány töredékét elemeztük. Az anyagminták egyike (S.5) viszont egy másik, a budapestihez stilisztikailag közel álló attikai szarkofágról való, amelyet Salona mellett Promonában (Tepljuh) találtak.

23 Nem tudtuk, hogy az egymáshoz törésfelülettel illeszkedő töredékek összetartozása éppúgy kétségtelen, mint az, hogy az 5. minta egy másik darabhoz tartozik. Az első elemzés tehát valójában a geokémiai vizsgálat vizsgája volt az ilyesfajta módszerek régészeti használhatóságával szemben érthetően és érezhetően óvatos régészek előtt. A most elvégzett izotópanalitikai vizsgálat, ami az első ilyesfajta hazai elemzés volt, kezdetét jelentheti egy szorosabb együttműködésnek. A vizsgált minták Császárkori szarkofág Salonából (S.l-4; S.6-11): a mintavétel a spliti Régészeti Múzeumban őrzött töredékekről történt.

24 A ,,budapesti táncosnő" (T. 1-3): a mintavétel a restaurálás során elválasztott fej és törzs törésfelületének üde részéből történt (T. 1 és 2); a törzs anyagából egy további, nem üde mintát is vettünk (T.3). Női buszt a Jankovich-gyűjteményből, ún. Crispina (C. 1 -3): a buszt alján lévő vastag furatból (Cl), a szobor hátoldaláról (C.2), valamint a fej nyaki részén lévő csaplyukból (C.3) vettünk mintát. 20 A mintákat üde törésfelületekről, vagy a csaplyukak belsejéből vette Varga József. 21 McCrea, LM., Journal of Chemical Physics 18 (1950) 849-857. 22 Legutóbb 1. Rogge, S., SzMKözl 84 ( 1996) 73-82. 23 Split, Régészeti Múzeum, ltsz. D 457. Vö. Cambi, N., MarbWPr 1984, 194; uő., Aticki sarkofazi u Dalmaciji, Split 1988, 105, 2.sz. Köszönetünket fejezzük ki Emilie- Marinnak, a spliti Régészeti Múzeum igazgatójának, hogy engedélyezte a mintavételt, amelyet Peringer István és Stefanidis Stefanos végzett el. 24 A töredékek azonosítására 1. Nagy, A.M. in Marin, E. (szerk.), Der attische Jagdsarkophag Budapest-Split, Split 1992, 69, 6 7. k. Az S.l minta = Ba ! Bb töredék; S.2 = Be; S.3 = Be; S.4 = Bf; S.6 = Bg; S.7 = Ac; S.8 = Ca; S.9 = Xb; 5.10 = Xa; S.l 1 = Ad. Az S.5 mintára ld. az előző jegyzetet.