Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 86. (Budapest, 1997)

BESZÁMOLÓ AZ ANTIK GYŰJTEMÉNYBEN VÉGZETT SZOBOR-RESTAURÁLÁSI MUNKÁKRÓL - DEMÉNY, ATTILA - FÓRIZS, ISTVÁN - TÓTH, MÁRIA: Antik márványok stabilizotóp-geokémiai vizsgálata

Actium-reliefés avellinói dombormű (A. 1-5): mintavételi helyek: az Apolló alatti törésfelület (A.l), a tubás alak felső felének törésfelülete (A.2), illetve az avellinói töredék hátoldala (A.5). Lépő nőalak, ún. Isis Pelagia (P. 1-5): mintavételi helyek: a háton feltárt nagyobbik (P. 1 ) és kisebbik (P.2) kiegészítés belső oldala, a kiegészített lábszár törésfelülete (P.3) és a jobb karba vésett üreg (P.5). Kútfigura, ún. Léda (L.l-2): a törzs alsó (L.l) és felső (L.2) részének egy-egy tö­résfelületéből vettünk mintát. Az eldöntendő kérdés minden esetben az volt, vajon geokémiailag azonos fajtájú­nak bizonyulnak-e a régészetileg összetartozónak vélt márványokból vett minták. A minták ásvány-kőzettani jellemzése A műtárgyakból kivett szilánkok nagy tisztaságú, kristályos, valódi márványok. A röntgendiffrakciós vizsgálat alapján 95-98% közötti kalcit tartalmú kalcit-márvá­nyok. Dolomitot vagy más karbonát-ásványt a kimutatási határ (0,5%) fölötti mennyi­ségben nem azonosítottunk. A szennyező fázisok (kvarc, földpát, agyagásványok, csil­lám, gipsz, pirit, hematit) részben a felületi patina anyagából, rárakódott szennyezésből, részben mállási termékből származtathatók. Az eredeti kőzetnek ezek a szennyező fá­zisok csupán akcesszórikus elegyrészei, az üde mintákban még kisebb a koncentráció­juk, mint a mállottabb felületi részeken. A kivett szilánkokon nem figyelhető meg a jellegzetes márványbetegség, a cukrosodás, a szöveti kép típusosnak tekinthető. A fe­lületen a környezeti ártalomra (korrózív légkör) jellemző fázisok megjelenése mini­mális. A szennyezettebb mintákban kimutatott gipsz mennyisége (nyomokban) arra utal, hogy a műtárgyak külső felülete kevéssé károsodott, a raktározás, az esetenkénti tisztítás nem ártott nekik. A minták izotópanalitikai jellemzése Az oxigén- és szénizotóp adatokat a PDB (Pee Dee Belemnite) és SMOW (Stan­dard Mean Ocean Water) nemzetközi sztenderdekhez viszonyítva adjuk meg az alábbi képlet szerint: Ô = (R, /R 2-l )x 1000 ahol R, és R-, a 13 C/ 12 C, illetve ,8 0/ 16 0 arány a mintákban, illetve a sztenderdben. Az adatok dimenziója % 0 . A vizsgált minták izotóparányait az 1. táblázatban adjuk meg; az eredmények áttekintésére 1. az ld. ábrát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom