Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 84. (Budapest, 1996)
Görög vadászok a Szépművészeti Múzeumban. A Budapest-Split szarkofág
valószínűleg 14 hasított volt a pata (mint a szarkofágon szereplő vadállatoké), szemben a lovak páratlan ujjú patájával. 15 E feltevésnek megfelel az Xa töredék is, amelyet Nagy - alighanem helyesen - erre a részre osztott be. 16 A vadkan mögötti két vadász mozdulata is jobban érthető, ha feltesszük, hogy erre az állatra céloznak, s nem pedig a már ledöfött vadkanra (Nagy), illetve vadkecskére/szarvasra 17 (Cambi). Ez utóbbira azért sem, mert (az előlap helyes hosszát véve alapul) fegyverük így az állat fölé irányulna. Továbbra is értelmezetlen marad viszont a hosszú főoldal bal felének (Ac töredék) szélén húzódó, legalább 18 cm hosszú, egyenes faragás, 18 ami már Nagynak is fejtörést okozott. 19 Ily módon tehát a hosszú főoldal kompozíciója három lovas s négy gyalogos vadászból, illetve egy vadkanból s két muflonból (vagy szarvasból) áll (3. kép). Figyelemre méltó, hogy a vadászok egyike sem tekinthető főszereplőnek. 20 Bár mindhárom lovast a dombormű első síkjába faragták, egyikük sem látszik a többinél fontosabbnak (valójában az a vadász sem, akinek a lovát állatbőr takaró díszíti). A rövid főoldal - apróbb sérüléseket nem számítva - épen maradt (4. kép). 21 Ezen is mozgalmas jelenet látható: vadászok szarvast és néhány muflont űznek. Az egyik vadkecskét már leterítették; a másik menekül, kicsinyével és a szarvassal együtt. Egy szembevágtató lovas a kecske mögé érve lándzsáját döfésre emeli. A vad hátsó lábába két kutya marjobbra, szokásos vadászöltözékben, két gyalogos vadász. A bal oldali, jobbra lépő alak (jobb alkarja könyékben letörött) két lándzsát tart a kezében. A másik - a két főoldal sarkára faragott - a nézőnek háttal áll; jobbjában vállára vetett lagobolon. A rövid mellékoldal (5. kép) először a Cambi által közzétett töredékek révén vált ismertté. 22 Bár a dombomiünek több mint a fele hiányzik, a kompozíció jól rekonstruálható. Jobbjában döfésre emelt lándzsát tartó lovas vágtat egy menekülő vadkecske vagy szarvas után; az állatra kutya is támad. 23 Nagy, alighanem helyesen, két további, elszigetelt töredéket is ide utalt: az egyiken lombkorona, 24 a másikon vadállat fejének töredéke. 25 Cambi rekonstrukciója csak annyiban szorul változtatásra, hogy gyalogos 14 A dombormű sérült felülete miatt nem dönthető el biztosan. 15 Cambi (1984) 190, szerint lópatáról van szó. 16 Split, Régészeti Múzeum, ltsz.: D 43; vö. Nagy (1992) 61-63, 16. k. 17 A spliti Bg töredék, vö. 9. j. 18 A legkézenfekvőbb lenne a faragást a felugró állat hátsó részeként értelmezni. Ennek azonban ellentmond, hogy a faragás túl hosszan egyenes (összehasonlítva a rövid főoldalon lévő állat arányaival). A reliefsíkok elemzése is cáfolja e feltételezést. Az Ac töredéken ugyanis a faragvány vonala az első ló teste előtt húzódik; az Xa-n viszont a kérdéses második állat teste az első ló lába mögött helyezkedik el. 19 Nagy (1992) 63 (lándzsa?, fatörzs?). 20 így már Cambi (1984) 192. 21 A spliti múzeumban őrzött, E 90 leltári számú töredék pontosan beleillik a bal felső sarokból hiányzó részbe: Nagy ( 1992) 61, 13 és 13a kép, Ad töredék. 22 Három egybefüggő töredék (Bb, Be, Bd); Split, Régészeti Múzeum, ltsz.: D 43. Cambi (1984) 190, 8. k. 23 Hasonlóan (bár több alakkal) szerkesztették egy arles-i Hippolytos-szarkofág jobb oldalát; vö. Rogge (1995) 50. sz., 108. l.t. 24 Split, Régészeti Múzeum, ltsz.: C 239; Nagy (1992) 61-62, 18. k., Xc töredék. 25 Split, Régészeti Múzeum, ltsz.: C 238; Nagy (1992) 61-62, 17. k., Xb töredék.
