Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 83. (Budapest, 1995)
Gustave Doré rajzai a Szépművészeti Múzeumban
Madonna del Rosario. Les plus illustres ornements de ma chambre sont maintenant les deux dessins queje dois à l'amicale munificence de Gustave Doré: St François sur les flots et Dante à l'entrée de la cité des douleurs. Tous mes visiteurs indigènes et étrangers les admirent, etje vous prie de me rappeler cordialement au souvenir de leur auteur". 13 Doré kél akvarellje később Liszt pesti lakását díszítette, 14 halála előtt azokat a Nemzeti Múzeumra hagyományozta, majd onnan a Szépművészeti Múzeum megalakulásakor annak raj zgy űjtemény ébe kerül le k. A Szépművészeti Múzeum harmadik rajza: Macbeth a boszorkányok barlangjában, szintén Doré illusztrátori munkásságával függ össze (68. kép). 15 Dórét egész életében foglalkoztatta Shakespeare összes művei illusztrált kiadásának gondolata. 1866. április 23-án londoni kiadójának, Cassel-nek írt terveiről: 16 „Mon intention est de faire du Shakespeare mon chef-d'œuvre; d'ajouter aux grandes planches indépendantes du texte une foule d'illustrations moindres en faisant partie, comme, par exemple, au commencement et à la fin de chaque acte, dans les sonnets et mène dans la vie de Shakespeare qui servira de préface. - Enfin, mon idée serait d'annoncer mille dessins - pas un de trop pour un sujet si vaste. - et puis mille esl un chiffre rond et sonore taisant bien dans les announces et les affiches...". 17 A nagy művet azonban nem tudta megvalósítani, Jerrold szerint halálos ágyán is befejezetlenül maradt Shakespeare-jét emlegette. IX 1860-ban Londonban (Bell és Dadly kiadásában)jelent meg a ViharDoré öt illusztrációjával, de a La Semaine des Enfants már korábban publikálta a Macbeth jeleneteit ábrázoló rajzokat. A hat fametszetet Trichon és Pannemaker készítette, majd 1862. februárjában egy hetenként megjelenő magazinban, a Journal pour Tous-ban újból közölték őket. Közülük az egyik szintén Macbeth-et ábrázolja a boszorkányok barlangjában. 19 1 870 körül Doré rajzai nyomán Jonnard készített tíz fametszetet a Macbeth-hez. Ezek között is szerepel a boszorkányok barlangjában játszódó jelenet: a fametszet tükörképes levonatát a párizsi Bibliothèque Nationale metszetgyűjteménye őrzi. 20 Az 1859-ben és az 1870 körül készült grafikákat összehasonlítva felmérhető Doré művészi szemléletének alakulása, egyre rutinosabb alkotómódszere. Utóbbira jellemzőaz egységes képszerkesztés, a zártabb színiér, a szigorúan elrendezeti, megváltozott arányú, karakterisztikus alakok és a jelenei megvilágítása, amely a fények és árnyékok eloszlásával hangsúlyozza a helyzet drámai hangulatai. Ez utóbbi metszettel kapcsolatos a budapesti rajz is, amely feltehető, hogy annak vázlataként készült. A kompozíció alapvető egyezésein kívül alátámasztják ezt a 13 La Mara, i.m. (1.7,j). VIII. 143.sz. 14 Liszt 1869-ben a vveimari nagyherceg hívására Weimarba költözött Rómából. Gyakran látogatott azonban Pestre és egyre hosszabb ideig tartózkodott itt. 1871-től állandó lakás állt rendelkezésére a Nádor utca 20. (ma 23.) számú házban. 1872. január 10-én Pestről írt levelében köszöni meg a hercegné gondoskodását, aki elküldte római lakásából könyveit, rajzokat, iparművészeti tárgyakat és zongorákat. La Mara, i.m. (1. 8.j.) VI. 301 sz. Valószínűleg már ekkor Pestre érkeztek a Doré rajzok is. Részletes leírás csak Liszt utolsó, Sugár üti (ma Vörösmarty utca 35. Liszt Ferenc emlékmúzeum) lakásáról készült, amelyben Doré műveit is említi a cikk írója. Ábrányi, K.; Liszt Ferencről, in: Magyar Salon 1886. március. 565. 15 A IV. felvonás I. jelenete. Kréta, szépia és fedőfehér, 480 x 386 mm. Doré hagyatéki bélyegzője (Lugt 681/a). Ltsz.: 1939-3318, Marton Ákos ajándéka. írod.: Renonciat. i.m. 189. Renonciat. i.m. 188. 17 Roosevelt, i.m. 223. IK Jerrold, B.. The Life of Gustave Dore'. London 1891, 224. 19 Forberg, G.-Metken, G.. Gustave Doré. Das Graphische Werk. [-II. München 1975, 1009. :<l Forberg-Metken, i.m. 1050.
