Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 83. (Budapest, 1995)
Gustave Doré rajzai a Szépművészeti Múzeumban
rajzolás közben tett apróbb változtatások is. A fekete krétaszínezés alatt kivehetők az első felvázolás ceruzavonásai, így megfigyelhető, hogy Macbeth előrelépő lábtartását a művész megváltoztatta, majd amikor szépiával lavírozta a rajzot, ecsettel kétszer is megfestette az üstből kiemelkedőgyermek alakját. Az elsé), kisebb figurát megnagyobbította és a felemell, mulató kezet is megismételte. Az egyes vonásokat Doré tollal erősítette meg, az üst körül gomolygó füstöt pedig íedőfchérrel festette. A rajzról hiányzik még a két bagoly és Macbeth sem visel kardot. A budapesti rajzgyűjtemény őrzi még Doré egyik, valószínűleg 1873-ban használt vázlatkönyvének két lapját is, amely a régi ceruzaírás tanúsága szerint a művész unokahugának férje, Dr. Joseph Michel gyűjteményéből került a bécsi Polilzer-gyújteménybe, majd a neves magyar gyűjtő, BedőRudolf ajándékaként a Szépművészeti Múzeumba (69. kép). 21 Az első lapon Doré 1874-ben jelzett Jeune mère allaitant son enfant (Párizs, Petit Palais) 22 című olajfestményének két vázlata látható. Az egyiken csak halványan, ceruzával vázolta fel az anya alakját, míg a második, részletesebben kidolgozott tollrajzot szépiával lavírozta. A hegyes sapkát viselő anya mellett bohócfejes csörgős bot hever. A párizsi festményen még jobban szembetűnik az asszony különleges ruházata: báli cipőt, kék, csipkés nadrágot, fodros blúzt és bojttal díszített kis sapkát visel. A kép egy időben készült Doré ismertebb, artistákat ábrázoló festményével, (Les saltimbanques, Clermont-Ferrand, Musée Bargoin) 23 amelyen nemcsak a különleges környezel és a színpadi ruhák, de a festésmód és az élénk színek használata is igazolja, hogy a két festmény közel egy időben keletkezett. A vázlatlap versóján egy épület halvány ceruzavázlata látható, amely jellegzetes meredek tetőszerkezetével, manzárdablakaival és magas kéményeivel a művész londoni városképeire emlékeztet. 2 ' Jerrold elbeszéléséből tudjuk, hogy Doré londoni tartózkodása során csak hozzávetőleges, hevenyészett vázlatokat készíteti a helyszínen, s ezeket a vázlatokat később dolgozta ki műtermében. Előszeretettel kereste fel London külvárosait, tanulmányozta az egyszerűbb emberek hétköznapjait, szórakozásait és életkörülményeit. 25 A vázlatkönyv másik lapján antik jelenei látható (70. kép), amely feltehetően a Shakespeare illusztrációk előtanulmányainak sorába tartozik. A háttér vázlatos vonalai antik palotabelső oszlopos csarnokát sejtetik, az előtér támlás kerevetén antik öltözetű, előkelő tartású, gondolataiba merülő férfi ül. jobbján, föléhajló, bal karjával az ülő figurát átölelő nőalak áll. Hasonló jelenettel a Julius Caesar II. felvonásának 2. jelenetében találkozhatunk. A meggyilkolását megelőző éjszakán Caesar hálóköntösben jelenik meg palotája egyik termében. Felesége, Calpurnia követi őt, és figyelmezteti az ellene készülő merénylet baljós előjeleire. A New York-i Metropolitan Museum őrzi a Julius Caesar IV. felvonásának 3. jelenetéhez készült, a budapesti vázlatnál kidolgozottabb lapot, 2ft amelyen 21 Egy vázlatkönyv két lapja, 262 x 367 nun. a) Farsangból jövő'szoptató anya két vázlata, ceruza, szépiával la\ no/ott tollrajz, b) Épülettömb, ceruza, c) Néhány vonással vázolt alak, d) Antik jelenet, ceruza. A b) oldalon ceruzaírással: ..vente Dr. Michel 1892. Gust. Doré" és a Politzer gyűjtemény bélyegzője (Lugt 2741 ), ac) oldalon a Politzer gyűjtemény másik bélyegzője: Collection Prof. Dr. Adam Politzer (Lugt 2037-nél nem szerepel) Bedő Rudolf ajándéka. Ltsz..: 1932-2288. 22 Renonciat. i.m. 247-249. 21 Renonciat, i.m. 25 !. 24 Jerrold. i.m. 190. 25 Jerrold. i.m. 150-154. -'' Dessins français du Metropolitan Muséum of Art New York, de David à Picasso, Kiáll. Kat. Paris 1974, 41.SZ.
