Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 82. (Budapest, 1995)

Egy egyiptomi szobor útvonalának (gyűjtemény)történeti tanulságai

EGY EGYIPTOMI SZOBOR ÚTVONALÁNAK (GYŰJTEMÉNY) TÖRTÉNETI TANULSÁGAI (ADALÉKOK A 19. SZÁZADI KELETI MAGYAR EMIGRÁCIÓ ÉS A KORABELI TUDOMÁNYDIPLOMÁCIA MŰTÁRGYGYŰJTÉSI LEHETŐSÉGEIHEZ.) Szilágyi János Györgynek Bár az egyiptológia Magyarországon tudományos igénnyel csak a 19. sz. második felében bontakozott ki, ez az idő mindenképpen elegendő ahhoz, hogy a hagyományozódás tévedéseivel is számolni kelljen. Két állítás forog közkézen az 1862-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Régiségtárába adományozás révén bekerült, jelenleg a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye egyik legjelentősebb műtárgyának, (II.) Sesonk trónörökös szobrának Magyarországra jutásával kapcsolatban:

1 a nagylelkű adományozó neve - Sipos Dániel; és kertészkénti működése egy bizonyos Fuad egyiptomi pasánál. A muzeológiai források kritikai vizsgálatával kideríthető, hogy több részletében is téves tradícióval állunk szemben. Az ősvariánsban, a szobornak a Magyar Nemzeti Múzeum Régiség Naplójába történt, 1862-es regisztrációjában sem Sipos keresztneve, sem Fuad pasa nemzetisége nem volt külön feltüntetve.

2 Az újonnan költött elemek először 1939-ben bukkantak fel az akkor megnyíló Egyiptomi Kiállításhoz készült vezetőben, ahol az adományozó (Sipos) megkapta a beküldő keresztnevét (Szilágyi Dániel, "konstantinápolyi könyvárus"),

3 és mindehhez egyiptomi helyszínt festettek díszletül

4 (szimplifikációval: egyiptomi tárgy => egyiptomi pasa). Már ekkor, az Ozirisz-Ápisz istenséget megszólító hieroglif felirat alapján felmerült annak az eshetősége is, hogy a szobor a szakkarai Szerapeumból származik. Újfajta kihívásként ezúttal az adományozás mozzanata mögött meghúzódó történeti szituációt kíséreltem meg feltárni,

5 részint azt remélve, hogy e műtárgy kézről-kézre járásának rekonstruálásával mind közelebb juthatunk a feltételezett lelőhelyhez, Mariette szerapeumbeli ásatásának leletegyütteséhez, ezenfelül a szobor egykori útvonalának feltérképezésével szerét ejtem, hogy a hazai egyiptomi műgyűjtésnek két sajátos lehetőségét érintsem: a keleti magyar emigráció műtárgyadományait, valamint a magyar tudománydiplomácia 1860-as évekbeli sikereit. 1 Ltsz.: 51.2050 2 Magyar Nemzeti Múzeum, Régiség-Napló 1862/114. 3 Oroszlán, Z. - Dobrovits, A,, Az Egyiptomi Gyűjtemény, Budapest 1939, 19. 4 Oroszlán - Dobrovits, Lm. (3.j.) 32. 5 A szobor egyiptológia felőli értelmezéséhez I. Nagy I. tanulmányát.