Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 80-81. (Budapest, 1994)

Id. Hans Bock ismeretlen festménye

akiről Holbein portrét is festett. Hans Bock személyes kapcsolatban állt a bázeli szellemi életet meghatározó tudósokkal, gyűjtőkkel, közöttük Basilius Amerbachhal: rendelésére képeket festett, az 1580-as években rajzokat készített Amerbachnak és Andreas Ryffnek az augsti római kori színházat feltáró ásatásán, s a gyűjtő „ajándékjcgyzéké"-ből az is kitűnik, hogy Bocktól érmeket és egy festményt kapott ajándékba.

8 Bock nemcsak ismerte Amerbach műkincseit, hanem másolta is a gyűjtemény egyes darabjait, például ifjabb Hans Holbein Halott Krisztus című festményét^ a művész Passió rajzsorozatából a Keresztrefeszítést,

10 és, amint a budapesti Halászat nőalakja alapján nyilvánvaló, Holbein más rajzait is. Művei többségének tanúsága szerint nem tartozott az önálló invenciójú mesterek közé: festményein elsősorban németalföldi és német metszetek, valamint a nagy előd, ifj. Hans Holbein alkotásainak részleteit használta fel." Ikonográfiáját tekintve a budapesti Bock-festmény az egyértelműen erotikus üzenetű halászat-jelenetek sorába tartozik. A halászó vagy horgászó párok vagy társaságok képi vagy irodalmi ábrázolásai már az ókorban utalhattak egy lány elnyerésének, egy szerető megszerzésének szándékára,

12 s ugyancsak félreérthetetlen az érzékiség-jelentése azoknak a római falfreskóknak, mozaikoknak és gemmáknak, amelyeken horgászó Venus, illetve Erősök szerepelnek.

13 A „szerelmi horgászat" motívumára a későközépkorban és a reneszánsz művészetben is találunk példát: egy 14. század eleji heidclbergi kézirat, a Codex Manesse illusztrációján a vízparton álló lovagi költő, „Herr Pfeffel" - a vers szerint önmagával azonosítja a horgászbotján függő halat, amelyet átadni készül hölgyének,

14 egy 16. század végi másolat alapján ismert korareneszánsz francia rajzon pedig udvarhölgyek állnak egy patak bal, előkelő urak a jobb partján. A hölgyek egyike a férfiak közül igyekszik „kihalászni" valakit, az urak közül pedig ketten is a hölgyek felé vetik horgászbotjukat.

15 A 15-16. századi halászat-képek között a számos egyéb lehetséges jelentés mellett a szerelem-allegóriák is gyakoriak voltak. Nyilvánvaló az értelme azoknak az emblémáknak és más metszeteknek, amelyek tartalmát a kísérő szöveg így magyarázza,

16 és azoknak az ábrázolásoknak, amelyeken egy-egy, esetleg több, világosan az érzékiségre utaló motívum található. Ilyen a budapesti képen egyrészt a halászatot figyelő ruhátlan ölelkező pár, másrészt a baloldali, hálóba nyúló férfi, aki halat tart a kezében. Jónéhány erotikus témájú 8 A katalógus i.m. (7.j.) egyik kötete: Landolt, E. és mások. Beitrüge zu Basilius Amerbach, 94-96; Kat. Tobias Stimmer, i.m. (3.j.) 157-162. 9 Kunstmuseum Solothurn. ltsz.: A 131. Vignau-Wilberg, P., Museum der Stadt Solothurn, Gemälde und Skulpturen, Zürich 1973, 21-22, Kat. 4.sz. 10 Haendcke, B., Die schweizerische Malerei im 16. Jahrhundert diesseits der Alpen, Aarau 1893,225. 11 Haendcke, i.m. 222-229; Tanner, P, in Zeitschrift für Schweizerische Archäologie und Kunstgeschichte 38 (1981) 75-93. 12 RAC VII, 1969, 1009 (Engemann, J.). '3 Vö. pl. L/MC III, 1986, 1006-1008 lapon, 434, 436, 439, 442 és 446 sz. és 708-709 t. (Blanc, N.-Gury, F.) 14 Heidelberg, Universitätsbibliothek, cod. Pal. germ. 848, fol. 302r. Vö. Walther, I. F.-Siebert, G., Codex Manesse. Die Miniaturen der Großen Heidelberger Liederhandschrift, Frankfurt am Main 1989, 99.

t.; A halászat-ábrázolások ikonográfiájának történetét legutóbb Ingrid Haug dolgozta fel részletesen: RDK IX, 1988, 187-274, vö. különösen az erotikus jelentésekkel foglalkozó 252-257 hasábokat. 15 Kurz, O., in Oud Hollandi] (1956) 117-131, l.k. 16 Vö. pl. Henkel, A.-Schöne, A., Emblemata. Handbuch zur Sinnbildkunst des XVI. und XVII. Jahrhunderts, Stuttgart 1967, 1450.