Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 80-81. (Budapest, 1994)
Id. Hans Bock ismeretlen festménye
halászat-jelenetén ugyanis éppen a kifogott hal felmutatása vagy átadása a fő motívum: az említett heidelbergi kézirat illusztrációjához hasonlóan Crispijn de Passe egyik metszetén is vízparton álló pár látható, amint a férfi a horgászbotján lévő halra mutat. 17 A hal hölgy felé nyújtása természetesen nem egyedül horgászattal vagy halászattal összefüggésben utalhat szerelmi ajánlatra: ilyen értelemben szerepel a 16. századi németalföldi piaci életképeken, elsősorban Pieter Aertsen és tanítványa, Joachim Bueckelaer festményein a felmutatott madár vagy nyúl mellett a kézben fogott hal is. 18 Ezt a jelentést támasztják alá azok a korabeli németalföldi népdalok, amelyek a halról erotikus szimbólumként szólnak. 19 Pieter Aertsen egyik tanítványának moralizáló festményén az előtérben bordélyjelenet, a hátterében Jézus látható, egy apostol kíséretében. Az előtérben ezúttal egy nőalak tart a kezében egy jókora halat, amellyel egy ölelkező pár felé mutat. 20 Azok a halászat-jelenetek, amelyek a vadászat különböző mozzanatait bemutató sorozatok részei, ugyancsak lehetnek érzékiség-allegóriák. Augustin Hirschvogel ötvenhárom lapos budapesti rajzsorozatából, amely 1537 előtt készült, csupán egy szarvasvadászaton és két, halászó társaságot ábrázoló rajzon szerepelnek hölgyek is a férfiak mellett, és mivel ez utóbbiakon párok állnak a vízben, a jelenelek nyilvánvalóan udvarlásként is értelmezhetők (61. kép). 21 Bock halászata nem tartozik ugyan vadászat-sorozathoz, de elképzelhető, hogy a művész témaválasztását olyan művek is befolyásolták mint például egy bázeli, 1515-ben festett asztallap, amelyen az ábrázolt mulatságok között a lovagi torna, a madarászat, a vadkan- és medvevadászat, valamint a halászat mellett hálós csapdával folytatott „nővadászat" is szerepel: itt ugyanis a vadászat-halászat összekapcsolása a szerelem témájával egyértelmű. 22 Ha azonban Bock budapesti festményét és a bázeli fürdőjelenetet párdarabokként értelmezzük, érdemes azokat a metszeteket is a téma lehetséges előképei közé sorolni, amelyek a hét bolygó allegorikus ábrázolásainak részeként a Hold „gyermekeit" - ugyanazon a lapon - fürdőzés, illetve halászat közben jelenítik meg. Georg Pencz Luna című fametszete például, amelynek előterében halászó, horgászó és rákot kereső figurák, a háttérben pedig egy fürdőépület előtt beszélgető férfiak és nők szerepelnek, a jobb előtéri, kezében halat tartó ruhátlan nőalak jelenlétével nem hagy kétséget afelől, hogy a művész az érzékiségre is utal (62. kép). A fürdőzés és a halászat párdarabokként való, egymást kiegészítő ábrázolása tehát Bock budapesti és bázeli festményein sem véletlen. 23 A képek egymást is értelmezik, akárcsak a művész 1586-ban, ugyancsak párdarabokként készült két allegóriája, az Éjszaka és a Nappal. 24 A Halászat így nem egyedül azért érdemel figyelmet, mert egy korábban ismeretlen művel gazdagodott Bock œuvre-je, hanem azért is, mert általa 17 RDK, Lh. (14.j.) 256. 18 Vö. pl. Grosjean, A., in Konsthistorisk Tidskrift 43 (1974), 126; Joachim Beuckelaer. Het marki- en keukenstuk in der Nederlanden, 1550-1650, Kat. Gent 1986-87, 6. és 9. kat.sz. 19 Grosjean, Lh. 138. 20 Uott., 18.k. 21 Toll, barna tinta, átm.: 235 mm, Budapest, Szépművészeti Múzeum, ltsz.: 119. 22 Az asztallapot Hans Herbst festette Hans Baer és Barbara Brunner számára. Zürich, Schweizerisches Landesmuseum. Vö. Ganz, P., Hans Holhein der Jüngere. Des Meisters Gemälde, Stuttgart/Berlin 1911, 6-7. k. 23 A bázeli kép provenienciája (Alexander Posonyi bécsi műkereskedelméből vásárolta az Öffentliche Kunstsammlung 1872-ben) alapján elképzelhető, hogy egykor együtt volt a budapesti festménnyel, amelynek eredetét nem ismerjük ugyan, de lehet, hogy Bécsből került Magyarországra. 24 Kat. Tobias Stimmer, i.m. (3.j.) 371-372.sz.
