Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 80-81. (Budapest, 1994)
Id. Hans Bock ismeretlen festménye
A bázeli fürdójelenet legtöbb alakjának arcvonásai sematikusak, itt is, ott is találunk egymáshoz nagyon hasonló fejeket. 4 Még feltűnőbb a rokonság e festmény figurái és a halászat szereplői között: a bázeli kép hátterében balra a korlátnak támaszkodó szakállas férfit például viszontlátjuk a másik jelenet középterében, amint egy hálóba nyúl. Nemcsak az arcvonásaik egyeznek meg, hanem a felhúzott vállú testtartás is, mintha Bock szándékosan kereste volna azt a helyzetet, amelyben éppen így ábrázolhatja a férfit, akár mindkét esetben más előképről vette át a formát, akár saját megoldásként egyik festményéről másolta át a másikra. Nem kevésbé közvetlen a párhuzam néhány további arcpár között: a bázeli képen a medencébe jobbról belépő hölgy profilja rokon a halászjelenetet a háttérből figyelő ruhátlan pár férfialakjának vonásaival; az előtte halászó, babérkoszorús férfi arca pedig a másik festmény ugyancsak koszorút viselő, furulyázó szereplőjére emlékeztet. A budapesti kép közepén piros ruhában halászó nőalak erősen átfestett feje az ugyanolyan fejtartás, a feltűzött kendő és konty alapján - eredetileg a bázeli vászon középterében a poharát a szájához emelő figurához hasonlíthatott. A fürdőjelenetből a bal alsó sarokban mosolyogva kitekintőhölgy vonásai ugyancsak megjelennek a budapesti festményen az előtéri, díszes ruhájú nőalak arcán. Ezt a figurát, akit öltözéke olyannyira elkülönít a többi szereplőtől, hogy kívülállónak, furcsán ide nem illőnek tűnik, Bock ifj. Hans Holbein rajzáról másolta le úgy, hogy az eredeti méretén sem változtatott. Nehezen dönthető el, jelenlétének a Halászaton van-e ikonográfiái jelentősége, vajon kapcsolódott-e valamihez is a hiányzó töredéken, vagy csupán az adott előkép késztette a művészt arra, hogy e dekoratív motívummal zárja le a festmény előterének bal oldalát. Bock később, 1608 és 1611 között, a bázeli városháza falfreskőinak készítésekor ugyanezt a Holbein-lapot használta fel a homlokzat egyik nőalakjához. 5 Az egykor Basilius Amerbach gyűjteményében őrzött rajz (60. kép) 6 Holbein különböző bázeli viseleteket bemutató sorozatához tartozik. Amerbach (1533-1591), a bázeli egyetem professzora és a város jogi tanácsadója az apjától, Bonifacius Amerbachtól öröklött, mintegy száz darabból álló műtárgyegyüttest négyezernél is több művet magába foglaló jelentős, elsősorban képzőművészeti gyűjteménnyé gyarapította. Ebben a főként svájci és felsőnémet művészek festményei, rajzai és sokszorosított grafikái mellett ötvöstárgyak, érmék, könyvek, antik leletek és természettudományos érdekességek is szerepeltek. 7 A gyűjtemény legértékesebb magjához tartoztak a 16. század első felének vezető bázeli művészegyénisége, ifj. Hans Holbein festményei és rajzai; egy részük már Amerbach apjának tulajdonában volt, 4 Vö. pl. a jobb középtérben üló', kezében kottát tartó nőalak és a jobboldali előtérben ugyancsak kottát olvasó figura arcát. 5 Heydrich, C, Die Wandmalereien Hans Bocks d. Ä. von 1608-1611 am Basler Rathaus, Bern/Stuttgart 1990, 77-80. Bár korábbi kutatók kételkedtek abban, hogy a homlokzat e sokszor átfestett részlete Bock invencióján alapul, Heydrich, éppen a Holbein-összefüggés miatt valószínűnek tartja, hogy a díszes ruhájú nőalak Bock falfestményére vezethető vissza. A figura jelenléte a Halászaton megerősíti Heydrich feltételezését. 6 Toll, ecset, fekete tinta, szürke lavírozás, 290 x 196 mm, Bázel, Öffentliche Kunstsammlung, Its/..: 1662.145. Müller, C, Hans Holhein d. J., Zeichnungen aus dem Kupfer Stichkabinett der Öffentlichen Kunstsammlung Basel, Basel 1988, 39. sz. E rajzról két másolat is ismert: Dietrich Meyer ( 1572-1658) rajza 1964-ben a New York-i műkereskedelemben merült fel, a másik, 16. sz. végi ismeretlen másoló munkájaként számontartott lap méretben és formában egyaránt hűen követi az eredetit (Sotheby's New York 1982. január 15, 83.sz.). 7 A gyűjteményről 1991-ben, a bázeli Kunstmuseumban rendezett kiállításhoz öt kötetes katalógus készült: Sammeln in der Renaissance, das Amberbach-Kabinett, Basel 1991.
