Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 80-81. (Budapest, 1994)
Id. Hans Bock ismeretlen festménye
ID. HANS BOCK ISMERETLEN FESTMÉNYE Néhány évvel ezelőtt a magyarországi műkereskedelemben felmerült id. Hans Bock (1550/52-1624) halászó társaságot ábrázoló, korábban ismeretlen, datált és szignált festménye (57. kép). 1 A kompozíciót baloldalt sziklatömb uralj a, jobbra dombokkal és hegyekkel övezett tóra vagy folyóra nyílik kitekintés. A kép középterében, a partmenti öböl sekély vizében nők és férfiak hálóval halásznak, hátrább ruhátlan ölelkező pár, közvetlenül apart mentén egy lehajoló nőalak alighanem rákokat keres. A parton két előkelő hölgy, az egyikük térdelve a kifogott halakat és rákokat gyűjtő, vízzel teli dézsába nyúl, a másik állva nézi a jelenetet. A néhol erősen lekopott festék alatt többhelyütt jól láthatóak a fekete előrajz körvonalai, máshol az eredeti felületet a restaurálás során erősen átfestették. 2 A baloldali sziklatömb és az előtér barna árnyalatai, valamint a víz szürkészöldje határozza meg a kép alaptónusát, s ugyancsak barnák, illetve szürkészöldek a háttéri hegyek. A legélénkebb színfoltok az előtér nőalakjainak bordó ruhái, egyikük piros kalapja, nyaklánca és a vízben álló, hálót tartó társuk piros öltözéke. Egyrészt a sziklán elhelyezett szignatúra az 1597-es évszámmal (58. kép), másrészt a pirospozsgás arcú, pasztell-rózsaszín bőrű alakok hasonlósága Bock bázeli, fürdójelenetet bemutató képének szereplőihez (59. kép) 3 , s végül a rokon téma a két festmény közvetlen összefüggésére utalnak. 1597-ből Bocknak mindeddig csupán az említett bázeli műve volt ismert, amelynek nemcsak évszáma, hanem szignatúrájának - más festményen vagy rajzon nem ismétlődő-írásmódja is megegyezik a budapesti kép jelzésével. Az eltérő formátum ellenére a fürdőző, illetve halászó alakok a két művön közel azonos méretűek, mert a bázeli vászon mindössze néhány centiméterrel magasabb a budapestinél. Valószínű, hogy az utóbbi valamikor szélesebb volt, mint most: a kép jobboldali lezárása a vékony ágakkal és a fatönkkel, amely megkerüli, körülrajzolja a hálót vagy szigonyt tartó figura fejét, utólagos ráfestésnek látszik. A baloldali sziklatömb is túl nagy tömegűé kompozícióhoz; szinte elnyomja a jelenetet, ami ugyancsak azt sugallja, hogy eredetileg szélesebb kép része lehetett. Egyfelől a két festmény közelebbi összevetése nyomán felfedhető hasonlóságok, másfelől a halászat jelenet összefüggése ifj. Hans Holbein egyik rajzával további adalékokkal szolgálnak Hans Bock alkotói módszerének megismeréséhez. 1 A Bizományi Áruház Vállalat 72. Művészeti képaukciója, Budapest 1987. május, 15.sz. Tempera, vászon, 70x52 cm. Jelezve balra középen a sziklán: „1597 hans bock F". A keret hátoldalán pecsét: „Somorjay Lajos könyvtárából". Magyarországi magángyűjtemény. 2 A festmény keretének hátoldalán felirat: „Restaurálta Dr. Váli László, Budapest 1942". A legerősebben átfestett felület a vízben álló, hálót tartó nőalak arca. 1 Tempera, vászon, 77,5 x 108,5 cm. Jelezve balra lent: „hans bock F 1597". Bázel, Öffentliche Kunstsammlung, Ltsz.: 87. Tobias Stimmer 1539-1584, Kat. Basel 1984, 373. sz.
