Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 80-81. (Budapest, 1994)
Kora- és középső császárkori terra sigillaták
Az X forma már Augustus uralkodásának végén megjelenik, a miénkhez hasonló Goudineau 39 változatok a késő itáliai műhelyek típuskincsében még a II. század elején is megtalálhatók. 3 A Pó-vidéki officinák különösen nagy mennyiségben gyártották ezt a tányérfajtát. Ezek a kis üzemek elsősorban a Dunavidékre exportáltak (23. kép). 4 Az újabb tipológiai felosztás szerint a Szépművészeti Múzeum sigillatája a Conspectus 20,4.4 típusba sorolható, éppen a profilálás egyszerűsítése, a szélesebb oldalfal és a perem széleinek egyre ritkább modellálása alapján. Ennek a változatnak jellemzője az aljrészen található rovátkolt gyűrű, ami a Szépművészeti Múzeum edényén is látható. A Conspectus 20.4.4 típus virágkora Nero, illetve a Flaviusok uralkodásának ideje; változatai Pompejiben vagy Ostia Domitianus kori rétegeiben is megtalálhatók. 5 A Szépművészeti Múzeum tányérjának formailag legközelebbi párhuzama a Magyar Nemzeti Múzeumban van 6 ; ezen az edényen szintén C.T.SVC bélyege látható, tehát ugyanannak az officinának terméke. A magas, meredek talpgyűrűés a kis peremmel ellátott oldalfal szinte részleteiben is egyezik, de a Nemzeti Múzeum edényén csak két díszítőmotívum azonos a fentivel: a girland és a rozetta. Applikált motívumok a Pó-vidéki műhelyekben csak Claudius korától jelennek meg. 7 Az észak-itáliai sigillata oldalán eredetileg 8 felrakott dísz foglalt helyet; a töredéken ezek közül egy sokszirmú rozetta ismétlődik, amelynek szirmai nem érik el a középső kört, így a belső tagolás csak jelzésszerű (4. kép). A rozetta aránylag gyakori, így megtalálható Emonában 8 , Neviodunumban y (C.T.S bélyeggel), Sirmiumban 10 , Sisciában" és Savariában. 12 Az egyik rozetta hiányos, valószínűleg a rossz kiformázás miatt. Valamivel ritkább a két szélén hosszú levelekkel ellátott girland, ennek párhuzamát Emonából 13 , Neviodunumból 14 , Sirmiumból 15 , Carnuntumból 16 és Vetus Salináról 17 ismerjük. A delfin megfelelői Katzelsdorfban 18 és Sirmiumban ly találhatók meg, egy hasonló típust Lj. Bjelajac közölt Moesia Superiorból. 20 A Szépművészeti Múzeum tányérjának valamennyi díszítőmotívuma - azonos méretben - együtt tűnik fel a sirmiumi lelőhelyű 3 Pucci, G., Terra sigillata italica, in Atlante delle forme ceramiche II. EAA suppl.. Roma 1985, 385. 4 Mazzeo-Saracino, L., Terra sigillata nord-italica, in Atlante delle forme ceramiche II. EAA suppl., Roma 1985, 201. - Összegezve Consp. 86. fi Vágó, I. t. 3 a-b. 7 Consp. 150. * Petru, Emona XXXVII t. 552,12 C.T.S. bélyeggel. 9 Petru, Neviodunum XLI t.6. '»Gabler (1973), 34. 11 Vikic, B., Starinar 13-14 (1963-1964) 91, 4.k.3. 12 Vágó, VIII.t.5. 13 Petru, Emona LXXXVII t.75, 13 - C.T.S. bélyeggel. 14 Petru, Neviodunum XLI t.6.-C.T.S bélyeggel. 15 Gabler (1973), 34, 35. típus. lfi Zabehlicky, S., Italische Terra sigillata, in Carnuntum. Canabae legionis. Die Ausgrabungen auf der Flur „Mühläcker" in Bad Deutsch Altenburg. Zusammengestellt anläßlich des 14. Int. Limeskongresses in Bad Deutsch Altenburg, 1986, 50, 4.k.4.4. 17 Barkóczi, L.-Bónis, É., ActaArchHung 4 ( 1954) 144, 16 kl. 18 Kerchler, H., Beiträge zur Kenntnis der norisch-pannonischen Hügelgräberkultur II. (ArchAustr Beih. 8), Wien 1967, LIX t.4. 19 Gabler (1973). 17. típus. " 2(l Bjelajac, Lj., Terra sigillata u Gornoj Meziji (Terra sigillata in Upper Moesia), Monogr. Arch. Inst., Beograd 1990, 56.t.
