Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 80-81. (Budapest, 1994)

Kaposy Veronika emlékezete

NEBETUDZSAT HALOTTI SZTÉLÉJE 1. A sztélé és felirata A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének több szempontból is igen érdekes darabja egy átlagos külsejű mészkő sztélé. 1 A tárgy felülete néhol erősen sérült és kopott. Jókora darab tört le a tympanon bal ívéből, a felirat 1. és 2. sorának belsejéből, valamint a 2-3. sör elejéről. A sorok végein és a sztélé peremrészein kisebb-nagyobb kopás, letöredezés van (1. kép). A nagyobb gonddal kidolgozott tympanon és ábrázolás valószínűleg már korábban elkészült, a hanyagabb kivitelű négysoros szöveg pedig később került fel a lecsiszolatlan kőfelületre. 2 Néhol vöröses festék nyomai vehetők ki a tympanonban levő napkorongon, a tulajdonosnő ruháján és az áldozati virágcsokron. A szárnyas napkoronggal és az abból lenyúló ureuszpárral díszített tympanon elterjedt volt a késői és görög-római korban, ilyen egyszerű megfogalmazását azonban (elmaradt a gyakori ntr c 3, bhd.tj felirat, a sakálok, a korona a kígyók fejéről) már ritkábban találni. A tympanon és az ábrázolási sáv között a.p.t hieroglifa olvasható, mint számos más hasonló emléken. Ez alatt van az áldozati jelenet. A tulajdonosnő adoráló tartásban áll. Arca a római kori antropoid szarkofágokon látható vonásokat mutatja, gömbölyű és telt. 3 Az aránytalanul kicsi test, a nagy fej és a hosszú kezek ábrázolása is feltűnik halotti sztélék áldozati jeleneteiben a görög-római korban. 4 A tulajdonos egész testét beborító, Ezúton mondok köszönetet Varga Edithnek, az Egyiptomi Osztály vezetőjének, hogy a sztélé publikálását engedélyezte és a tanulmány megjelenését elősegítette. 1 Ltsz.: 51. 2152. Származása ismeretlen. Oroszlán, Z. - Dobrovits, A., Az Egyiptomi Gyűjtemény, Budapest 1939, vezetőjében még nem szerepel. Az 1951. évi leltárkönyv tanúsága szerint átvételből származik. M.: 38,2 cm, sz.: 31 cm. 2 Hasonló, sutább jelek más görög-római kori sztéléken is láthatók, 1. CG 22031, CG 22067 (Kamal, A., Stèles ptolémaiques et romaines II, Le Caire 1904, 10. és 20.). 3 Az arctípus megfigyelhető az ekorbeli amuletteken is, így pl. a Gyűjtemény 51.2548 sz., Hórusz­fiút ábrázoló amulettjén; a múmiatest a római korra jellemző barna-fehér csíkozással készült (2. kép). 4 Pl. Moszkva I.l.b.266 (4198) (Ptolemaiosz-kor közepe, Ahmin, 1. Hodjash, S. - Berlev, O., 77ie Egyptian Reliefs and Stelae in the Pushkin Museum of Fine Arts, Moscow 1982, no. 132); Louvre C 146 (késői Ptolemaiosz-kor, Abüdosz, 1. Munro, P., Die spätägyptischen Totenstelen, Glückstadt 1973, 46.); BM 393; CG 22179; Louvre E 13074 (mindhárom ugyanott, 113); Bologna 46 (késői Ptolemaiosz-kor vagy római kor, prov.?, 1. Bresciani, E., Le Stele Egiziane del Museo Civico Archeologico di Bologna, Bologna 1985, 110); Firenze 6404 (római kor, Abüdosz, 1. Bosticco, S.,Le Stele Egiziane di Epoca Tarda. Museo Archeologico di Firenze, Firenze 1972, no. 60).

Next

/
Oldalképek
Tartalom