Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 79. (Budapest, 1993)

A MODERN KÉPTÁR 19. SZÁZADI GYŰJTEMÉNYÉBŐL - CIFKA BRIGITTA: J. P. Krafft: Ferenc császár magyar királlyá koronázása

újító történeti festő volt a császárvárosban, Magyarországon pedig megyeházák reprezentatív arcképeinek mestereként vált népszerűvé (Ferenc császár és József nádor portréi: Balassagyarmat 1820, Gyula 1822 előtt, Nagyvárad 1824 előtt).

5 Pest megye székházában függött 1812-től gr. Barkóczy Ferenc főispán általa festett egészalakos ábrázolása, és ugyancsak őt bízta meg a megyei közgyűlés a császárnak egy olyan portréjával, amely a Bécsi Kongresszuson részt vett uralkodók pesti látogatására volt hivatott emlékeztetni.

6 Az alispán közgyűlési jelentése szerint az 1816 őszén Pestre érkezett arckép „tökéletes" voltát, „leginkább Császári és Királyi Kamarás Szvetics Jakab úr gondosságának és személyes fáradozásának lehessen köszönni."

7 Krafft 1820 nyarán gr. Festetics László magyarországi birtokán megfestette a hadvezér Zrínyi Miklós (1518-1566) mellképét — valójában a hős azonos nevű, költő dédunokájának arcmását.

8 Festetics gróf további megbízásából Krafft még ugyanabban az évben hozzálátott a hadvezér Zrínyi hősi halálának megörökítéséhez. Ám a nagyméretű mű nem valósult meg, önéletrajza szerint „wegen verschietener Ansicht des Bestellers . . . hinsieht des Kostüms."

9 Szvetics Jakab sietett segítségére, hogy mégis megvalósuljon e nagyobb summával és hírnévvel kecsegtető munka. Szövegezésében Budán, 1822 elején magyar, német és latin nyelven, alírást nélkülöző röplap jelent meg: „Krafft Péter . . . feltette magában, hogy a' K. Magyar Musoeum (sic) számára, Zrínyinek a' Szigetvári hídon lett vitézi elestét . . . egy festésben leábrázolja", mégpedig 3.000 forint adomány összegyűlése után. Az ötlet életképesnek bizonyult, a röplap további sorai szerint „Tsas. Kir. Felségektől, és a' felséges Ts. K. Fö-Hertzegektül is kegyessen, és gazdagon ajánlót aláírási Segedelem azon közóhajtást gerjesztette, hogy a' Nemzeti Magyar Musoeum még több illy jeles, mestermivekkel díszesittetnék, ... a választás a' most Uralkodó . . . Felségének Budán 1792-ben, véghez ment Koronáztatásának lefestésére esett, mely mint Históriai 's artzképekkel rakott miv, az ott Hivatal szerint jelenvolt Személyeket jól eltalálva 's illendő öltözetjekben ábrázolná. Ez a Festés minden mellesleg költséggel eggyütt 5.000 forintba kerülne." A következő, megfestésre nem került kép Mária Teréziát ábrázolta volna, amint az 1741-es országgyűlésen gyermekét, a későbbi II. Józsefet a magyar nemzet védelmébe ajánlja. Költsége 3.000 forintra rúgna. Végül készült volna egy, kivitelezésre ugyancsak nem került, „értz Oltár", itt tartották volna azt a könyvet, ahová „az említett két festés(t) . . . megkívántató Hazafiak Neveiket beirandják".

10 A Zrínyi-kép adakozóit mellőzték volna? 5 Balassagyarmatról József nádor arcképe a MNM Történeti Képcsarnokába került (FrodlSchneemann, i. m. 147, Nr. 104), a császár-portré eltűnt (Dercsényi, D., Magyarország műemléki topográfiája, Nógrád megye műemlékei, Budapest 1954, 125), Gyulán (Békés megye) a képeket a Habsburg detronizációkor, 1849 áprilisában összetörték (Scherer, F., Gyula város története, Gyula 1938, 462), a Bihar megye székhelyén volt képekről Kazinczy levele 1824. dec. 17-ről Kraffthoz in Váczy, J., Kazinczy Ferencz levelezése XIX, Budapest 1909, 256. 6 Frodl-Schneemann, i. m. 133, Nr. 49, 138, Nr. 72. 7 Pest Megyei Levéltár, Budapest, Közgyűlési Jegyzőkönyvek 1816-4543. Az uralkodó az ábrázoláshoz modellt ült, vö. Rózsa, Gy., Ikonográfiái kérdések, Folia Archeologico 6 (1954) 163. 8 A tévedést a képről készült metszeten Kazinczy vette észre 1824-ben. Tudósították róla Krafftot, nehogy a Nemzeti Múzeumnak készülő képen folytatódjék a félreértés (Kat. Művészet Magyarországon 1780-1830, Budapest 1980, 170-171). 9 Frodl-Schneemann, í. m. 175. 10 Frodl-Schneemann, /'. m. 153. A Zrínyi képpel kapcsolatban a Pressburger Zeitung alapján közli a német nyelvű változatot teljes terjedelmében.